„Beások” változatai közötti eltérés

|képaláírás = Kanalas beások. [[1910]]-es képeslap.<ref>Kiadta Wertheim Zsigmond [[Trencsénteplic|Trencsénteplicen]]ben.</ref>

A '''beások''' a [[cigányok]] nagyobb csoportjától különvált, [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Délkelet-Európa]] több országában szétszóródottan élő népcsoport. A beás név a román ''báiasbăiaș'' (''baia'' =: bánya) szóból képzett foglalkozásnévből ered.<ref>[https://mult-kor.hu/20090903_egy_drava_menti_cigany_kozosseg_ket_evszazada Mészáros Ádám: Egy Dráva menti cigány közösség két évszázada], mult-kor.hu</ref> Az általuk lakott régióktól függően más népnévvel is nevezik önmagukat vagy illetik őket, melyek közül a legelterjedtebb a '''''rudari'''''.

A beások legfőbb jellemzői: aaz [[Román nyelv|románóromán]] [[anyanyelv]]ük minden országban, ahol élnek, és hagyományos foglalkozásuk, a különféle fatárgyak készítése. Egy úgynevezett „rejtett kisebbséget”<ref>[[Angol nyelv|Angolul]] ''hidden minority''.</ref> alkotnak abban az értelemben, hogy nem lett belőlük [[nemzet]], egyetlen országban sem ismerik el hivatalosan, nincs vagy alig van [[értelmiség|értelmiségi]]i rétegük, nem nagyon képviselik hivatalosan saját csoportjukhoz tartozó személyek, és következésképpen nincsenek jelen vagy kevéssé vannak jelen a közéletben.<ref>[https://books.google.ro/books?id=nbwXKXeCGPIC&printsec=frontcover&hl=fr#v=onepage&q&f=false Promitzer 2009], 12. o.</ref>

Ez a népcsoport csak az [[1990-es évek]]ben vált mélyreható [[antropológia]]i, [[néprajz]]i és [[nyelvészet]]i kutatások tárgyává, és a vele kapcsolatos ismeretek még hiányosak. Ettől az időszaktól kezdve vehető észre a beások sorában, régióként különböző fokon, identitásuk erősödésének a folyamata, mely főleg civil szerveződések és/vagy az [[írásbeliség]] megalkotásának útján nyilvánul meg.