„Családnév” változatai közötti eltérés

A vezetéknevek kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése végett jelent meg, leggyakrabban az illető foglalkozására (pl: tímár, kovács, szabó), kinézetére (pl: kis, nagy, vagy akár medve, utalva nagy termetére) vagy belső jellemzőire (pl: bátor, vitéz, gazdag, fukar) vagy azok ellenkezőjére utalt. Kaphatta földesura rangjáról is (pl. király, herceg, gróf, báró). Ez a név általában nem öröklődött, de fokozatosan a „Vitéz Mihály, Béla fia” forma miatt egyre gyakoribb lett, hogy ez a [[ragadványnév]] egy egész családot vagy akár több nemzedéket is jelölt.

 

 

A [[szláv népek|szláv kultúrákban]] jellemző például az, hogy az örökölt családnév mellett megjelenik az apai név is, például az [[oroszok|orosz]] „[[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]]” névben „Tolsztoj” a családnév, „Nyikolaj” volt az apa neve (így az „Nyikolajevics” forma az „Nyikolaj fia” jelentésű) és „Lev” magának az írónak a keresztneve.