„Magyar tündérmitológia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Erdély kategória eltávolítva (a HotCattel) |
kép jobbra |
||
1. sor:
[[Fájl:Tündér Ilona és Árgylus királyfi - Lotz Károly Pesti Vigadó 1Starfortuna-003.jpg
A tündér mítoszok ősvallásunk részét képezik, melyek szerint a történelem előtti időkben tündérek érkeztek a [[Tejútrendszer|Tejútról]] és az [[Vénusz|Esthajnalcsillagról]] hazánk földjére. Istennői, teremtőképességekkel rendelkeztek, és gyakran estek szerelembe földi emberekkel. E régi vallás nyomai ma is fellelhetőek [[Székelyföld|Székelyföldön]], [[Erdély|Erdélyországban]], hiszen a tündérek várainak a nyomai ma is megtalálhatóak, a helybéliek pedig híven őrzik tündéri regéiket. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] óta [[Erdély]] területeit Tündérországnak is nevezik, mely [[Kolozsvár|Kolozsvártól]] Brassóig terjed. Ez esetben a [[Tündérország]] kifejezés nem képzeletbeli birodalomra utal, hanem arra, hogy Erdélyben egymást érik a tündérekről elnevezett hegycsúcsok, folyók, források, dombok, városok, várromok, mint például [[Székelydálya]], Ramocsa-mező, [[Firtos vár|Firtos hegye]], [[Rapsóné vára]]. A tündérregék legismertebb átörökítője [[Benedek Elek]], a legszebb és legátfogóbb leírásokat pedig [[Ipolyi Arnold]] ősvallás kutatónak köszönhetjük:
|