„IV. János pápa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím cseréje az ajánlás szerint AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
Miután hivatalosan is elfoglalhatta trónját, ''János'' figyelmét szülőföldje kötötte le. Dalmácia földjére ugyanis szláv törzsek nyomultak be. A pápa enyhíteni akarta az ott élők szenvedéseit, így minden erejével igyekezett békére bírni a barbár népeket. Az egyházfő ''Márton apát''ot küldte el Isztriába és Dalmáciába, hogy a pápai kincstár vagyonából váltsa meg a [[Kereszténység|keresztény]] foglyokat. Miután a lerombolt templomokat nem lehetett újjáépíteni, így a pápa elrendelte a dalmát és isztriai relikviák Rómába szállíttatását. ''János'' az Itáliába szállított szent ereklyék tiszteletére kápolnát emeltetett az örök városban, amely még ma is látható. A kápolna falait mozaikokkal díszítették, amely ''János''t ábrázolja, amint a kápolna makettjét tartja kezében. Azonban az egyházfő nem elégedett meg ennyivel. Több misszionáriust is küldött Dalmáciába, hogy az új lakókat megtérítse a keresztény hitre. A korabeli krónikák szerint az egyik [[Horvátország|horvát]] fejedelem, ''Porga'' egész uradalmával megtért, és kérte [[Hérakleiosz bizánci császár|Hérakleiosz]] császárt, hogy küldjön keresztény tanítókat udvarába. A császár Porga kérését továbbította ''János''nak, aki boldogan teljesítette kötelességét.
[[641]]-ben zsinatot hívott össze Rómában, amelynek elsődleges célja az volt, hogy elítélje a monotheletizmust, és ezzel együtt Hérakleiosz ''Ecthesis'' című művét, amelyet a császár [[I. Honoriusz pápa]] levele alapján írt. Azonban a műről
Pontifikátusának [[642]]. [[október 12.|október 12-én]] halálával lett vége. Testét a [[Szent Péter-bazilika]] őrzi.
|