„Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak?” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2001:4C4E:1A00:E700:30FC:FEBC:DA06:6EC8 (vita) szerkesztését (oldid: 21832470) Címke: Visszavonás |
kisebb javítások Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
22. sor:
== Néhány forrástípus ==
Sok Wikipédia-szócikk alapja valamilyen tudományos publikáció. A tudósok és más szakértők által elbírált publikációk gyakran a létező legmegbízhatóbb források. Egyes tanulmányok azonban idejétmúltak lehetnek, megállapításaikat az aktuális kutatási eredmények érvényteleníthették; vagy léteznek más, alternatív elméletek az adott területen, vagy eleve erősen vitatott álláspontot képviselnek. Próbálj meg általánosan elfogadott tudományos megállapításokat idézni, amikor csak lehetséges! Megbízható, nem tudományos források is felhasználhatóak tudományos témájú szócikkekben, különösen a közismerten minőséginek számító publikációk. Annak eldöntése, hogy mely források megfelelőek, a tartalomtól függ. Az egymásnak ellentmondó forrásokat a szócikk szövegében meg kell említeni.
=== Tanulmányok ===
28. sor:
* A tudományos közösség által lektorált cikkek és kutatási anyagok megbízhatónak tekinthetők. Azt a tanulmányt, amely szakértők által ellenőrzött neves forrásokban kerül publikálásra, vagy egy jó nevű akadémiai kiadó jelenteti meg, általában előzetesen egy vagy több tudós lektorálta.
* A nyilvánosan hozzáférhető, befejezett doktori disszertációk tudósok által elbírált publikációk, és rendszeresen hivatkoznak rájuk. Ezeket a tudományos közösség lektorálta, és a legtöbb disszertáció könyvtárközi kölcsönzéssel elérhető. Az amerikai [[University Microfilms International]] például kétmillió disszertációt publikált 1940 óta. A készülőben lévő disszertációk nem lektoráltak, és nem tekinthetők publikáltnak. Ezért a szabály értelmében ezek nem megbízható források.
* Egy forrás tudományos elfogadottságát bizonyítja, ha az bekerül a tudományos diskurzus főáramába. Ezt a mű tudományos [[idézettségi index]]e mutatja meg. Éppen ezért az olyan folyóiratok használata, amelyek nem rendelkeznek idézettségi indexszel (főleg azokban a témákban, amelyeket ezek az indexek lefednek), nagy odafigyelést igényelnek. Habár az, hogy ezek a folyóiratok végül
* Az elszigetelt tanulmányokat gyakran tekintik kísérletinek, és a további tudományos kutatások fényében ezek megállapításai változhatnak. Egy egyedülálló tanulmány megbízhatósága a kutatási területtől függ. Az olyan komplex és nehezen áttekinthető területekhez kapcsolódó tanulmányok, mint például a gyógyszerkutatás, kevésbé véglegesek. Egyedülálló tanulmány használata esetén az ilyen témákban vigyázz az [[WP:SN#Aránytalan hangsúly|aránytalan hangsúlyozásra]]!
36. sor:
A közismert hírforrások, különösen a hírpiac minőségi résztvevői, általában megbízhatónak tekinthetőek. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a legjobb hírnévnek örvendő, legmegbízhatóbb hírcsatornák is hibázhatnak. Az, hogy egy adott híranyag megbízható forrás-e egy Wikipédia-szócikkben szereplő tény vagy megállapítás alátámasztásához, azt minden esetben külön meg kell vizsgálni. Amikor hírforrásokat használsz, figyelj oda, hogy elválaszd a szerző saját véleményét közvetítő írásokat az objektív beszámolóktól!
* Legjobb, ha a tudományos témájú szócikkekhez tudományos forrásokat, illetve elismerten minőségi, nem tudományos forrásokat használsz. Egy hírcsatorna beszámolójának elfogadhatósága az adott információn múlik, és ahogy mindig, függ annak tartalmától.
* Habár a híreszteléseknek és pletykáknak is van hírértéke, tartsd szem előtt, hogy a Wikipédia egy enciklopédia, és csak megbízható forrásokból származó, ''ellenőrzött'' információt tartalmazhat. A [[Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?|Wikipédia nem arra való]], hogy pletykákat terjesszen.
* Néhány hírcsatorna forrásként használja a Wikipédia szócikkeit a munkájához. A Wikipédia-szerkesztőinek ezért oda kell figyelniük a körbehivatkozások elkerülésére.
| |||