Wikipédia

„Karbid” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Embalu (vitalap | szerkesztései)
17 szerkesztés
kisebb javítások, linkelések
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor:
'''Karbid'''on alatt a [[kémia|kémiában]] általában a [[fémek]] [[szén]]nel alkotott vegyületeit értjük. Tulajdonképpen csak a nemfémes elemeknek nincsen ''karbid''juk.
Jól ismertek az alkáli- és alkáliföldfémek, (például: [[kalcium-karbid]]) az [[átmenetifémátmenetifémek]]ek, valamint a [[lantanoidák]] és [[aktinoidák]] szénnel alkotott vegyületei. A [[félfémek]] közül az [[alumínium]]mal, [[szilícium]]mal és [[bór]]ral alkot vegyületet a szén.
 
== Karbidvegyületek ==
7. sor:
* tetrafunkciós C-atomot tartalmazó ''karbidok'', más néven '''metidek'''. A szén ezekben a vegyületekben C<sup>4−</sup> formában van jelen. Ilyen például az alumínium-karbid (Al<sub>4</sub>C<sub>3</sub>). A karbidion (C<sup>4−</sup>) hidrogénnel alkotott vegyülete a [[metán]] (CH<sub>4</sub>).
* a bi- és trifunkciós C<sub>2</sub>-atomcsoportot tartalmazó karbidok. Az atomcsoporton belüli két szénatom [[hármas kötés]]ekkel kapcsolódik egymáshoz. Az acetilidion ({{chem|C|2|2-}}) vegyületei az '''acetilidek''', melyeket a gyakorlatban azonban szintén ''karbid''oknak nevezünk. Az acetilidion hidrogénnel alkotott vegyülete az [[acetilén]] (C<sub>2</sub>H<sub>2</sub>).
* [[fémrács]] hézagjaiba beépülő ''(intersticiális)'' szénatomok. Ezek a karbidok tulajdonképpen ötvözetek.
 
(A felsoroltakon kívül más karbidcsoportok is léteznek, de ezeket a fentiekből le lehet vezetni.)
 
=== Kovalens karbidok ===
Csak a [[bór]] ([[bór-karbid|B<sub>4</sub>C]]) és a [[szilícium]] ([[szilícium-karbid|SiC]]) karbidja tartozik ide. Mindkettő [[kovalens kötés]]ű [[atomrács]]okat képez, igen nagy [[szilárdság]]ú és magas [[olvadáspont]]ú [[vegyület]]ek. Szerkezetük és ezáltal keménységük a [[gyémánt]]hoz hasonlít. Ha ezek a vegyületek szennyező [[atom]]okat v.vagy szénfelesleget tartalmaznak, [[félvezető]]vé válnak.
 
=== Sószerű karbidok ===
24. sor:
 
=== Intersticiális karbidok ===
Az elnevezés a fémrács hézagjai közé ékelődő szénatomokra utal. Jellemzően az átmenetifémek karbidjai ilyenek, jelentősen megváltoztatva azok tulajdonságait, tulajdonképpen [[ötvözet]]et alakítva ki. Ilyen karbid és fém ([[vas|Fe]]) ötvözete a közismert [[acél]] is, illetve további fémekkel (pl:. Cr, Mo, V, Mn, W, Ni, Co ) alkotott ötvözetei.
 
A '''vas-karbid''' (Fe<sub>3</sub>C, ''cementit'') igen kemény, magas olvadáspontú vegyület, de már vízben is hidrolizál (a fentiek szerint).
 
Az úgynevezett ''tűzálló karbidok'' (pl.: [[Titán (elem)|titán]], [[vanádium]], [[volfrám]], [[molibdén]] stb. karbidja) szintén igen kemények ([[Mohs-féle keménységi skála|Mohs]] 8-10), magas olvadáspontúak, és a kémiai hatásoknak is jobban ellenállnak.
 
=== „Szerves” karbidok ===
 
A karbidok különleges szerepet foglalnak el a [[szerves kémia|szerves]] és [[szervetlen kémia]] határán. Míg maguk a ''fém-karbidok'' szervetlen vegyületnek számítanak, és az előállításuk is tisztán szervetlen [[vegyület]]ekből történhet, addig a fenti reakciók során keletkező [[szénhidrogénszénhidrogének]]ek (például:pl. [[acetilén]], [[metán]]) már nem csak a szervetlen kémia, hanem a [[szerves kémia]] tárgykörébe is tartoznak. Azaz tisztán ''szervetlen'' anyagokból (pl. [[kalcium-karbonát|mészkő]], [[szén]], [[víz]]) a ''szerves'' kémia tárgykörébe is eső vegyületet lehet előállítani.
 
== Előállításuk ==
A karbidok előállítása különbözőképpen történhet. Az ionos vegyületek gyártása magas hőmérsékleten, jellemzően ívkemencében történik (például:pl. [[kalcium-karbid]] gyártása.)
 
Az átmenetifém-karbidok szintén magas hőmérsékleten alakulnak ki (lásd [[acélgyártás]]).
43. sor:
 
== Karbidok a meteoritokban ==
A karbidok előfordulnak a meteoritokban is. Eredetük kétféle lehet.
 
=== Magas olvadáspontú karbidok ===
49. sor:
 
=== Karbidok vasmeteoritokban ===
A [[vasmeteorit]]okban szereplő karbidok az acélokból is ismert vaskarbid, – Fe<sub>3</sub>C – és ennek nikkelben gazdag változata – kohenit (Fe,Ni)<sub>3</sub>C – formájában, vas-oxidok (példáulpl. magnetit) társaságában találhatók meg.
 
== Irodalom ==
57. sor:
 
== További információk ==
* [http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6V66-3YJ9BJ5-K&_user=798018&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_version=1&_urlVersion=0&_userid=798018&md5=72d0cce327a083e82edf1b7396be653d Porban gazdag rendszerekben történő kristályosodás a csillag körül.]{{Halott link|url=http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6V66-3YJ9BJ5-K&_user=798018&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_version=1&_urlVersion=0&_userid=798018&md5=72d0cce327a083e82edf1b7396be653d |date=2019-06 }}
* [http://ads.ari.uni-heidelberg.de/full/1978ApJ...219..230L Szupernóva kidobott gázfelhőjében történő kristályosodás.]
 
{{portál|kémia}}
 
[[Kategória:Karbidok| ]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karbid”