„Traisen (település, Ausztria)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(Új oldal, tartalma: „{{Osztrák település infobox | községi tanács = }} '''Traisen''' település Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, a [[Lilienfeldi járás]…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Osztrák település infobox
| név = Traisen
| községi tanács =
| helyi név =
| kép = Traisen Markt.JPG
| képaláírás =
| címer =
| zászló =
| címerleírás =
| zászlóleírás =
| becenév =
| mottó =
| tartomány =
| kerület =
| rang =
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 3160
| körzethívószám = 02762
| rendszám = LF
| testvértelepülései = -
| térkép = -
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 356
| legmagasabb pont =
| terület = 6,8
| weboldal = www.traisen.gv.at
| wikicommons =
}}
'''Traisen''' település [[Ausztria|Ausztriábanosztrák]], mezőváros [[Alsó-Ausztria]] tartományban, a [[Lilienfeldi járás]]ban{{terület}}ában. 2019 januárjában 3416 lakosa volt.
 
== Fekvése Elhelyezkedése==
[[Fájl:Traisen im Bezirk LF.PNG|170px|bélyegkép|balra|Traisen a Lilienfeldi járásban]]
Tengerszint feletti magassága {{wikidata|p2044}} méter. {{határos|településekkel}}
[[Fájl:Traisner Pfarrkirche.JPG|170px|bélyegkép|balra|A Megváltó-plébániatemplom]]
[[Fájl:Traisen Johanneskirche.JPG|170px|bélyegkép|balra|A Keresztelő Szt. János-templom]]
Traisen a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a [[Gutensteini-Alpok]], a [[Türnitzi-Alpok]] és a [[Bécsi-erdő]] által közrefogott medencében, a [[Traisen (folyó)|Traisen]] és a [[Gölsen]] folyók találkozásánál. Területének kb. harmada erdő. Az önkormányzat egyetlen katasztrális községből áll.
 
A környező önkormányzatok: keletre [[Sankt Veit an der Gölsen]], délnyugatra [[Lilienfeld]], északnyugatra [[Eschenau]].
==Népesség==
{{lakosság}}
 
==Története==
==További információk==
Traisen vidéke a 11. században hozományként került az osztrák őrgrófságtól a stájer őrgrófsághoz, amikor [[II. Lipót osztrák őrgróf|II. Lipót]] lánya, Elisabeth feleségül ment II. Ottokárhoz. Traisent először 1083-ban említik a [[Furth bei Göttweig|göttweigi]] apátság alapítólevelében. Templomát a 12. század közepén építették és egyházközségéhez tartozott Lilienfeld is, az ottani kolostor megalapításáig. A kolostor aztán fokozatosan megszerezte a traiseni földbirtokokat, sőt 1551-re addig független egyházközségét beolvasztották Lilienfeldbe. Bécs második, [[Bécs ostroma (1683)|1683-as ostromakor]] a törökök felégették a települést, templomával együtt.
* {{wikidatahivatalosoldal}}
 
1791-ben Traisenben 22 házat és 150 lakost számláltak össze. 1833-ban a svájci Georg Fischer megvásárolt egy vashámort, ahol fivére később továbbfejlesztett és kovácsoltvas szerelvényeket gyártott benne. Az üzem 1870-re már száz munkást foglalkoztatott. 1877-ben a St. Pölten-Hainfeld vasút elkészültével Traisen is becsatlakozik a vasúti hálózatba. Az üzem az [[első világháború]]ban jelentősen felfuttatta termelését, 6000-en dolgoztak benne; a háború után azonban majdnem tönkrement és az alkalmazottak száma 300-ra esett vissza.
 
1926-ban a több mint 3 ezresre duzzadt település megkapta a mezővárosi státuszt. A [[második világháború]] végén, 1945 április 19 és május 8 között a német és szovjet hadsereg súlyos harcokat vívott Traisennél, amelyben mintegy 30 civil, 90 német és 100 szovjet katona halt meg, 4 német és 13 szovjet tankot lőttek ki és 40 ház teljesen megsemmisült, számos másik pedig súlyos károkat szenvedett. A mezőváros összesen 170 főt vesztett a háború során.
1997-ben a Traisen folyó árvize 130 millió schillinges kárt okozott a mezővárosban, emberéletben nem esett kár.
 
==Lakosság==
A traiseni önkormányzat területén 2019 januárjában 3416 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el a csúcspontját 3649 fővel, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 82,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 5,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 57,6%-a római katolikusnak, 7% evangélikusnak, 1,9% ortodoxnak, 9,4% mohamedánnak, 22,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 15 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (86,2%) mellett a törökök (4,9%), a horvátok (1,9%) és a szerbek (1,3%) alkották.
 
A népesség változása:
{{népességdiagram}}
 
==Látnivalók==
*a Jézus Krisztus a világ Megváltója-plébániatemplom 1962-ben épült
*a Keresztelő Szt. János-templom
 
==Híres traiseniek==
*[[Rupert Hollaus]] (1931–1954), világbajnok motorversenyző
 
==Források==
{{forrásokjegyzetek}}
*[https://www.traisen.gv.at A település honlapja]
*[https://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=31413&gemnam=Traisen%20(Nieder%C3%B6sterreich) 31413 - Traisen] ''Statistik Austria''
 
{{fordítás|de|Traisen (Niederösterreich)|oldid=200502749}}
 
{{osztrák járás települései}}
{{nemzetköziNemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajzföldrajz}}
{{csonk-földrajz}}
 
[[Kategória:Alsó-Ausztria települései]]