44 229
szerkesztés
(Jav) Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
a (inkább így) |
||
1969-ben független köztársaságpárti jelöltként megválasztották az akkor működő északír parlamentbe (''Parliament of Northern Ireland''). 1970-ben társalapítója és alelnöke lett a [[Szociáldemokrata és Munkáspárt]]nak (SDLP), amely a legjelentősebb köztársaságpárti erővé nőtte ki magát. Az északír parlament 1972-es megszüntetését követően 1973-től az északír gyűlés (''Northern Ireland Assembly'') tagja, 1974-ben pedig rövid ideig kereskedelmi miniszter az unionisták és a köztársaságpártiak közös kormányában. Az északír feszültségek fokozásával 1976-ban az [[Egyesült Királyság]] közvetlen kormányzás alá vonta [[Észak-Írország]]ot és feloszlatta az 1975 óta működő alkotmányozó gyűlést, amelynek Hume is tagja volt. 1979-ben Gerry Fitt utódjaként megválasztották az SDLP elnökévé.
Először 1974-ben indult el brit parlamenti választásokon, ahol nem szerzett mandátumot, de 1979-ben (már pártelnökként) az [[Európai Parlament]] tagjává választották. Négy évvel később a brit képviselőházba is bekerült Foyle választókerületből. Mivel akkor nem volt összeférhetetlen a két mandátum, így megtartotta az EP-képviselőit is. Parlamenti képviselőként is folytatta meghirdetett erőszakmentességi és tárgyalásos politikáját. Részt vett a brit és ír kormányokkal való tárgyalásokban, illetve titkos tárgyalásokat kezdeményezett [[Gerry Adams]]szel, az [[Ír Köztársasági Hadsereg|IRA]] politikai szárnyának tekintett [[Sinn Féin]] elnökével. A Sinn Féin elnökével való találkozók ténye nyilvánosságra került, ami miatt Hume támadásoknak volt kitéve, de a megbeszélések folytatódtak. A cél a Sinn Féin tárgyalóasztalhoz ültetése volt. A tárgyalássorozat egyik eredménye a brit és az ír kormányfők által aláírt 1985-ös
=== Visszavonulása ===
|