„Duke Ellington” változatai közötti eltérés

A 60-as években Ellington változatlanul komponált, előadott, felvételeket készített, ekkorra azonban már számos korábbi slágere a kulturális kánon részévé vált, és a jogdíjakkal jelentősebb bevételre tett szert. Különféle elismerésekkel, kitüntetésekkel ünnepelték otthon, s immár külföldön is, megfordult [[Európa|Európában]], a [[Közel-Kelet]]en, [[India|Indiában]], [[Japán]]ban, [[Latin-Amerika|Latin-Amerikában]] és a [[Szovjetunió]]ban. Ezek az utazások újabb szerzeményeket inspiráltak, így például a ''Far East Suite''-ot ([[1964]]) vagy az ''Afro-Eurasian Eclipse''-t ([[1970]]). Fájdalmasan érintette Strayhorn, majd Hodges halála, az előbbi emlékezetének szentelte az ''And his mother called him Bill'' albumot ([[1967]]). Utolsó éveiben a liturgikus zene felé fordult, több vallásos számmal tárta a nyilvánosság elé a hitét, amely addig teljes mértékben a magánügyének számított. [[1974]]. [[május 24.|május 24]]-én hunyt el tüdőrákban.

 

 

== Emlékezete ==