„Trágya” változatai közötti eltérés

453 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
A közvetlen és közvetett trágya között mintegy átmenet a zöld trágya, amikor valamely növényt azon célból termesztünk, hogy a fejlődés bizonyos fokán, leggyakrabban a virágzás vége felé, alászántsuk. Ha nem pillangós virágú növényt használunk zöld trágyául, akkor csakis a [[humusz]]t szaporítjuk és ezzel a talajban lévő tápanyagok nagyobb mérvű feloldását mozdítjuk elő, a hatás tehát közvetett; ellenben ha pillangós virágú növényt termesztünk zöld trágyául, akkor a talaj nitrogénkészletét is növeljük. Schultz-Lupiz érdeme, hogy a gazdaközönséget a nitrogénpótlás e módjára felhívta. A közvetett trágyafélék közül legfontosabbak a gipsz- és az égetett mész. A gipszet már a [[18. század]]ban is alkalmazták a herések trágyázására. Az itt elért kedvező eredmény után más vetemények alá is megpróbálták, de nagyon kevés eredménnyel, úgy hogy a gipsz ma is a herefélék speciális trágyájául tekinthető. Nem hat azonban minden talajon egyformán, mert előfordul, hogy semmi hatással sincs, máskor meg csak a víztartalmat fokozza. A gipszezett herétől az állat könnyebben felfúvódik mint a nem gipszezettől. Legcélszerűbb ősszel elhinteni, katasztrális holdanként 1,5-5 q-t. Az égetett mész a talaj tevékenységét fokozza, gyorsítván az elmállást és a korhadást, ezenkívül a kötött talaj fizikai tulajdonságait javítja. Mészszegény agyagtalajokon a mész igen jelentékeny hatást szokott gyakorolni, figyelembe veendő azonban, hogy ez a talajerő rovására megy, s ha mészen kívül közveretlenül ható trágyát nem alkalmazunk, a talajt kiéljük s néhány év múlva a meszezés dacára is keveset terem. Az égetett meszet legjobb nyáron alkalmazni, oly módon, hogy vízzel annyira megoldjuk, hogy porrá omoljon. Ilyen állapotban kell elhinteni és azonnal alászántani. Katasztrális holdanként 6-10 q alkalmazandó.
 
Az ammónium-nitrát alapú műtrágyákat - mivel veszélyt jelenthetnek a környezetre - a műtrágyaipar és a kapcsolódó szervezetek irányelveinek megfelelően kell tárolni. Így megelőzhetjük a felszíni vizek és a talajvíz nitráttal való szennyeződését.
 
== Források ==
* {{citlib |url=http://mek.oszk.hu/01200/01216/01216.htm#2 |fejezetcím=Trágyázás |cím=Szántóföldi növénytermesztéstan |alcím=egyetemi jegyzet |szerző=Borsos János, Pusztai Péter, Radics László, Szemán László, Tomposné L. Veneta |hely=Budapest |év=1994 |kiadó=KÉE}}
* [https://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/szerves-tragyak.html Szerves trágya, Istállótrágya - Kertészeti lexikon], tuja.hu
* [https://www.borealis-lat.com/content/advice-and-service/safe-handling-&-storage-189 Útmutató a szerves műtrágyák kezeléséhez és tárolásához], borealis-lat.com/hu/hu
 
[[Kategória:Mezőgazdaság]]
Névtelen felhasználó