„Videójáték” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  1 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
** Valós idejű taktika
** [[Körökre osztott stratégia]]: Például: [[Civilization IV]]
* Menedzselős és szimulátor, „Istenszimulátor”, városszimulátor: A valós idejű stratégiai játékokhoz hasonlító játéktípus. A játékosnak egy igen részletesen kidolgozott világot (emberekkel vagy kitalált lényekkel teli konyhát, várost, bolygót, galaxist, kereskedelmi vállalatot stb.) kell irányítania. A fő cél azonban nem a harc (sokszor ellenfelek sincsenek), hanem hogy megfelelően irányítsuk az alánk rendelt, általában (a stratégiai játékoktól eltérően) sok-sok, komplex módon összefüggő játékparaméterrel rendelkező világot, általában bizonyos, a készítők által meghatározott célt elérve. Korai istenszimulátornak tekinthető már a [[Civilization (sorozat)|Civilization]], valamint a SierreSierra tipikus városszimulátor sorozata (''Caesar'' sorozat, ''[[Pharaoh]]''), illetve a ''Sim City'' sorozat. A hardvertechnológia csak a kilencvenes évek közepére kezdte megközelíteni azt a számítási teljesítményt, hogy egy városnál bonyolultabb struktúrát (pl. részletesen kidolgozott fajok fejlődését egy galaxisban) is szimulálni lehessen PC-n. Így a kétezres években megjelent a műfaj egy újabb nemzedéke vagy altípusa, amelyekben fajok fejlődését és terjeszkedését kell irányítani ([[Spore]]). A mesterséges életszimulációs játékoknak komoly szerepe van az [[evolúcióbiológia]]i, [[matematika]]i és [[kognitív tudomány]] jellegű kutatásokban, bár az ott alkalmazott szimulátorprogramok lényege nem a grafikus kidolgozottság, így nem feltétlenül tekinthetők „videójátékoknak”. A leghíresebb példa [[John Conway]] rendkívül egyszerű megjelenésű ([[sejtautomata]] szimuláció) és szabályokra épülő [[Életjáték]]a.
* Logikai („Puzzle”)
* Szimulátor: A játékosnak virtuális eszközöket esetleg álltatokat (kecske) vagy dolgokat (kő) kell irányítania, amelynek azonban létezik megfelelője a valóságban is. A hangsúly az adott dolog valós tulajdonságain, a minél hűbb modellezésen van.