„Dánia társadalma a középkorban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Forrás→ Források AWB |
→Pénzügyek: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
87. sor:
[[VII. Erik dán király|Pomerániai Erik dán király]] 1429-ben a kereskedelem mellett az áthaladást is megadóztatta az [[Øresund]] szoroson. Minden hajónak 1 [[noble|nobel]]{{Wd|Q1645825}} összeget kellett fizetnie. Ez a vám 1857-ig létezett, és sokáig a dán korona legfontosabb bevételei közé tartozott.{{refhely|Pósán|84. o.|azonos=P84}}
Dániában a saját pénz verése [[I. Svend dán király|Villásszakállú Svend]] idején kezdődött. Ezek voltak az első pénzérmék Skandináviában, amelyeken a király képmása szerepelt. Fia, [[II. Knut dán király|Nagy Knut]] már számos pénzverdét működtetett, ilyenek voltak [[Lund]], [[Roskilde]], [[Ringsted (Dánia)|Ringsted]], [[Slagelse]], [[Odense]], [[Ribe]], [[Viborg (Dánia)|Viborg]] és [[Ørbæk]] városaiban. Akkoriban az érméken még feltüntették a pénzverők nevét is. A korai dán pénzérméken a király képmása és keresztény jelképek mellett még pogány jelképek is előfordultak.{{refhely|Pósán|84. o.}}
A 11. század végére ötre csökkent a pénzverdék száma: Lund, [[Tumatorp]], Roskilde és Slagelse, Viborg. Az ekkor vert dénárok általában 0,8-0,9 grammot nyomtak. 10 dénár tett ki 1 örtugot, ami 8-9 grammos súlyegység és számolópénz volt. 3 örtug volt 1 öre (kb. 24 gramm), 8 öre pedig 1 márka. 1 öre így 30 dénárnak felelt meg. A pénzrontás Dániában is megjelent, már [[IV. Knut dán király|Szent Knut]] és utóda, [[I. Olaf dán király|Éhes Olaf]] idején elkezdődött, amikor 1 öre már nem 30, hanem 36 dénárt ért, így 1 örtug sem 10, hanem 12 dénár lett. A 12. században Dániában már évente, néha még gyakrabban új pénzt bocsátottak ki, a régit pedig bevonták. Ez önmagában a vert pénz egy év alatti 25%-os leértékelődésével járt. A dán püspökök is verettek pénzt a német egyházi fejedelmek mintájára, főleg a 13. századtól.{{refhely|Pósán|84. o.}}
| |||