„Dezoxiribonukleinsav” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a A két karakter nem ugyanaz, általában bétát szokás használni, nem ß-t. |
||
1. sor:
{{egyért2|a DNS-ről, mint dezoxiribonukleinsavról|DNS (egyértelműsítő lap)}}
[[File:DNA orbit animated.gif|bélyegkép|250px|DNS-spirál szerkezete lehetővé teszi a genetikai információ stabil tárolását. A molekula folyamatosan hullámzik és különféle alakokba csavarodik. A nitrogént (kék), az oxigén (piros), a szén zöld színű]]
A '''dezoxiribonukleinsav''' (közismert magyar rövidítése: '''DNS'''; angol rövidítése: ''DNA - [[:en:DNA|deoxyribonucleic acid]]'') a [[nukleinsavak]] ([[nukleotid]]okból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag. A DNS esetében a nukleotidok három következő komponensből épülnek fel: heterociklusos bázisok ([[adenin]] - A, [[guanin]] - G, [[citozin]] - C, [[timin]] - T), pentóz ([[dezoxiribóz]] - pontosabban 2-dezoxi-
A három fő ''makromolekula'', a DNS, az [[Ribonukleinsav|RNS]] és a [[fehérje|fehérjék]] az élet megjelenési formáinak esszenciális feltétele. A molekuláris biológia alapja maga a '''centrális dogma''', vagyis a genetikai információáramlás iránya kevés kivételtől (pl. [[retrovírus]]ok) eltekintve a következő: DNS → [[hírvivő RNS|mRNS]] → [[fehérje]] → tulajdonság. A centrális dogma magába foglalja a ''[[transzkripció (biológia)|transzkripciót]]'' (vagyis az átíródást: DNS → mRNS) és a ''[[transzláció]]t'' (vagyis az átfordítást: mRNS → fehérje).
|