„Jézus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
régi sablon le
→‎Élete: fogalmazás
25. sor:
Az [[evangélium]]ok szerint [[Betlehem]]ben született. Születését csodálatos jelek kísérték. [[Gábriel arkangyal|Gábriel angyal]] az [[Üdvözlégy|angyali üdvözletben]] hírt ad Szűz Máriának, hogy gyereke fog születni, és Jézus lesz a neve. [[Szűz Mária]] szűzen foganja Jézust ([[Mária örök szüzessége]]). A [[napkeleti bölcsek]] látták a zsidók új királyának [[betlehemi csillag]]át, ezért elutaztak hozzá, hogy hódoljanak neki. Józsefet, Mária férjét angyal értesíti, hogy a [[Szent Család|család]] [[Menekülés Egyiptomba|meneküljön el Egyiptomba]]. [[I. Heródes zsidó király|Heródes]] kiirtotta a Jézussal egyidős fiúkat, halála után ugyancsak egy angyal segít a családnak a visszatérésben. [[Názáret|Názáretben]] telepednek le, és Jézus itt nőtt fel. A kisfiú kitűnik okosságával, amikor a templomban tanít tizenkét évesen, megmutatkozik elkötelezettsége Isten felé. (Lk 2,40–52). Ezzel lezárul gyermekkorának története, melyet elsősorban Lukács evangéliuma tartalmaz.
 
FiatalkorábanTanítói szolgálatát megelőzően a pusztába ment, böjtölniott negyven naponnapig keresztül[[böjt]]ölt, és kísértéseket utasított el. [[Keresztelő János]] megkeresztelte, majd tizenkét [[Apostol|tanítványt]] gyűjtött maga köré. Velük járta [[Izrael|Izraelt]], tanította a népet és [[Etika (vallás)|erkölcs]]i útmutatásokat adott nekik,; [[Jézus csodáinak listája|gyógyító volt]] és [[Exorcizmus|ördögűzés]]sel is foglalkozott. Tanítását főleg [[példabeszéd]]ekben fejtette ki. Útjai során találkozott írástudókkal, farizeusokkal. Vitázott [[Isten országa|Isten országáról]], feddően beszélt velük, emiatt azok meggyűlölték és arra az elhatározásra jutottak, hogy el kell veszejteniük Jézust. Mintegy hároméves működése, tanító évei értek véget az [[utolsó vacsora|utolsó vacsorával]]. [[Húsvét]] idején lefizetik Jézus egyik tanítványát, [[Iskarióti Júdás|Júdást]], hogy árulja el tartózkodási helyét. Ezekkel az eseményekkel kezdődik szenvedéstörténete. Júdás árulását követően a zsidó hatóságok a zsidó nagytanács megbízásából letartóztatták, megkínozták, megvádolták és átadták Jézust a római helytartónak, [[Quintus Pontius Pilatus]]nak, aki [[Keresztre feszítés|keresztre feszítésre]] ítélte a jelenlévő zsidó tömeg szavazata alapján. A [[Kereszt (jelkép)|keresztet]] Jézusnak magának kell felvinnie a Golgota hegyre. Ennek eseménytörténete a [[keresztút]], a tizennégy stáció. Kereszthalála után eltemették, de harmadnapra nem találták a sírban, az [[Újszövetség]] alapján [[Feltámadás|feltámadt]]. Ezután mint feltámadt Krisztus jelenik meg tanítványainak, megbízatást ad nekik [[pünkösd]]kor, hogy vigyék tovább az örömhírt (evangéliumot). Legvégül látták felemelkedni őt a felhők fölé.
 
Mintegy hároméves működése, tanító évei értek véget az [[utolsó vacsora|utolsó vacsorával]]. [[Húsvét]] idején lefizették egyik tanítványát, [[Iskarióti Júdás|Júdást]], hogy árulja el tartózkodási helyét. Ezekkel az eseményekkel kezdődik a szenvedéstörténete. Júdás árulását követően a hatóságok a zsidó nagytanács megbízásából letartóztatták, megkínozták, megvádolták és átadták Jézust a római helytartónak, [[Quintus Pontius Pilatus]]nak, aki [[Keresztre feszítés|keresztre feszítésre]] ítélte a jelenlévő zsidó tömeg szavazata alapján. A [[Kereszt (jelkép)|keresztet]] Jézusnak magának kell felvinnie a Golgota hegyre. Ennek eseménytörténete a mai [[keresztút]], a tizennégy stáció.
A keresztény hagyomány szerint [[Feltámadás|feltámadt]] a halottak közül, felment a mennybe, ott ül az Atyaisten jobbján, közbenjáróként működik Isten és az emberek közt<ref>1. Tim. 2,5</ref> és majd [[Krisztus második eljövetele|visszatér]] ítélni élőket és a feltámadó holtakat az [[végítélet|utolsó ítélet]]kor.
 
Kereszthalála után eltemették, de harmadnapra nem találták a sírban, az [[Újszövetség]] alapján [[Feltámadás|feltámadt]]. Ezután mint feltámadt Krisztus jelent meg tanítványainak, megbízatást adott nekik [[pünkösd]]kor, hogy vigyék tovább az örömhírt (evangéliumot). Legvégül látták felemelkedni őt a felhők fölé.
 
A keresztény hagyomány szerint [[Feltámadás|feltámadt]] a halottak közül, felment a mennybe, ott "ül" az Atyaisten jobbján, és közbenjáróként működik [[Isten]] és az emberek közt<ref>1. Tim. 2,5</ref> és majd [[Krisztus második eljövetele|visszatér]] ítélni élőket és a feltámadó holtakat az [[végítélet|utolsó ítélet]]kor.
 
== Neveinek, címeinek etimológiája ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jézus