„Mindennapi élet Mátyás király korában” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forr.
43. sor:
Egy ügy irataiból kitűnik, hogy a hívek rendszeresen jártak [[Szentmise|misére]] és [[Zsolozsma|zsolozsmára]]; [[Gyónás|gyóntak]], [[Áldozat (vallás)|áldoztak]]. A kötelező adományok mellett ([[tized]]) papjaikat is bőkezűen eltartották. Gyermekeik a [[plébánia]] kezelésében lévő iskolában tanultak alapfokon. A templomnak volt gondnoka is, aki felügyelt a vagyonra.{{refhely|azonos=EK52}}
 
Elterjedt volt az [[A szentek és ereklyéik tisztelete|ereklyekultusz]]. 1502-es adat szerint csak a székesfehérvári [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilika]] oltárán kb. hatvan ereklyetartó volt.{{refhely|E. Kovács 2008|54. o.}} Az európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is számos templom vagy apátság ereklyéje vonzotta a [[Zarándoklat|zarándokokat]].<ref name="TJ" /> Módosabb magánemberek is hozzájuthattak apróbb [[Ereklye|ereklyé]]khez.{{refhely|E. Kovács 2008|54. o.}}
 
=== A papság ===
52. sor:
Bár az átlagember figyelembe vette az egyházi és vallási előírásokat, a papságnál a ''"barátnők"'' tartása sem volt ritka jelenség. 16. századi adatok alapján például az esztergomi egyházmegyében az alsópapság nagy része megosztotta az ágyát valakivel.{{refhely|azonos=EK53}}
 
A főpapság, illetve a papság felsőbb körei is inkább világi, mint egyházi életet éltek.<ref name="TJ" >Török József:
[https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/katolikus-egyhaz-2/ch03s10.html Katolikus egyház és liturgia Magyarországon], {{ISBN|963-8033-34-7}}</ref>