„Mindennapi élet Mátyás király korában” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A társadalmi mobilitás: kék. |
|||
64. sor:
===Ünnepek, naptár, óra===
Az ünnepek ebben a korban csaknem mind egyházi jellegűek voltak. A legfontosabbak a [[karácsony]], a [[húsvét]], [[pünkösd]], az [[úrnapja]] és a helyi templom [[védőszent]]jének ünnepe voltak. Emellett több mint ötven jeles napról emlékeztek meg, amelyeket a tartományi zsinatok határoztak meg.{{refhely|E. Kovács 2008|53. o.|azonos=EK53}}
A dátumokat nem annyira a naptári évhez, hanem egy jeles eseményhez (például koronázás) kapcsolták. A napokat a [[A szentek és ereklyéik tisztelete|szentek ünnepei]] alapján adták meg. Ezekhez kapcsolták a beszolgáltatások idejét és a bírósági határnapokat is.{{refhely|azonos=EK53}}▼
▲A dátumokat nem annyira a naptári évhez, hanem egy jeles eseményhez (például koronázás) kapcsolták. A napokat a [[
<!-- .. [[Szerkesztő:Szilas|Szilas]], a lejjebb levő szakasznak semmi köze a valláshoz! .. -->
A múló órák követésében ekkor még az antik módszert folytatták, a nappalt és az éjszakát 12-12 kánoni órára osztották fel, amelyek hossza az évszak szerint változott. A mechanikus órák megjelenésével kezdték a napot 24 egyforma hosszú órára osztani. Megjelentek a napórák helyett a mechanikus [[Toronyóra|toronyórá]]k is, kezdetben például [[Bártfa|Bártfán]], [[Besztercebánya|Besztercebányán]], [[Pozsony]]ban és [[Sopron]]ban. Továbbra is használtak még [[Homokóra|homok-]] és [[Vízóra (időmérő)|vízórákat]].{{refhely|azonos=EK55}}
| |||