„Fúziós reaktor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15 millió fok nem elegendő a földön a reakció lefolyásához a gravitáció és a föld méretei miatt. Ahhoz, hogy végbemehessen, mikrohullámú melegítővel 100-150 millió fokot kell előállítani, hogy a reakció előidézhető és fenntartható legyen. Ez egy megfelelő méretű és működésű tokamak berendezésnél kb 50 MW / m2 befektetett energiát igényel, és akár 500 MW visszanyert energia is kihozható belőle. Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Stilisztikai javítások; linkek pontosítása. |
||
1. sor:
[[Fájl:Deuterium-tritium fusion.svg|bélyegkép|200px|[[Deutérium]]-[[trícium]] fúziója, a fúziós reaktor működésének alapelve]]
A '''fúziós reaktor''' olyan energiatermelő eszköz, amely az egyes [[atommag]]ok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja. A [[Nap]] és a [[csillag]]ok ezt az [[energia]]fajtát használják.
== Működése ==
A fúziós erőmű alapanyaga [[deutérium]] és [[lítium]]. A deutérium a hidrogén izotópja, a [[víz]]ből viszonylag egyszerűen kivonható. A lítiumot besugárzással [[trícium]]ra bontják, ez is egy [[hidrogén]]izotóp. A [[tórusz]] formájú reaktorkamrába a trícium és deutérium keverékét juttatják be. 100-150 millió fokosra hevítik és az így keletkező [[ion]]okat körpályára kényszerítik [[
== A technológia előnyei ==
A fúziós erőmű tüzelőanyaga rendkívül nagy mennyiségben áll rendelkezésre a [[Föld]]ön (~1 millió évre elegendő). Nincs nagy mennyiségű sugárzó hulladék, így összehasonlíthatatlanul környezetkímélőbb, mint a hagyományos, [[urán]] alapú atomerőmű. A keletkezett energia könnyen árammá alakítható, és tetszőleges helyre elszállítható távvezetékeken.
A jelenleg működő nukleáris erőművekhez viszonyítva jelentős előnynek számít, hogy a technológia biztonságosabb
== Hátrányok ==
Hátránya, hogy sok csúcstechnológiai elem szükséges a megépítéséhez: [[hélium]] hűtőrendszer az [[abszolút nulla fok]] közelébe, [[Szupravezetés|szupravezető]] mágnesek, nagy energiájú felfűtő antennák, nagy teljesítményű tetródák, vákuumszivattyúk, divertorok stb.
A folyamat beindítása meglehetősen sok energiát igényel, üzemeltetéséhez pedig [[trícium]]ra van szükség, ami ugyan a folyamat során keletkezik, de pillanatnyilag kevés áll rendelkezésre belőle a Földön.{{refhely|The Oil Drum, 2007.01.11.}}
18. sor:
Történelmileg a legrégebben kutatott és fejlesztett, a szovjetek által kitalált, [[tórusz]] formájú vákuumkamrával rendelkező berendezés a [[Tokamak]].
2008 óta a [[franciaország]]i [[Cadarache]] város mellett, nemzetközi összefogással épül egy [[ITER]]-nek nevezett kísérleti erőmű, amely már 500 MW leadására lesz képes, és aminek várható költsége 16 milliárd [[euró]] körül várható. Az első kereskedelmi célú fúziós reaktor, a hasonló nemzetközi összefogás keretében tervezett, 1500 MW-os [[DEMO]] erőmű üzembe állítását 2050-re tervezik.{{refhely|VG, 2010.09.14.}}
2014-ben az amerikai [[Lockheed Martin]] vállalat bejelentette, hogy tíz éven belül fúziós erőművet épít.{{refhely|Index, 2014.10.16.}}
27. sor:
* Más fűtőanyagok, mint a deutérium és a trícium, még komolyabb tervezési nehézségeket állítanának. Mindössze a [[Plazmafizika|plazmafizikai]] kutatóeszközökben, ahol nem az energiatermelés a cél, dolgoznak tiszta deutériummal, a [[Radioaktivitás|radioaktív]] trícium elkerülése érdekében.
* A [[
* A [[hidegfúzió]] a legtöbb kutató szerint nem megvalósítható alternatíva. Az ismert fizika szerint
== Jegyzetek ==
|