„Ábrahám apokalipszise” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
{{Nincs bevezető}}{{lektor}}{{forma}}
 
'''Ábrahám apokalipszise''' az i. e. 100 körül keletkezett, ószláv nyelven fennmaradt [[apokrif könyv]].
 
== A mű rövid leírása ==
  AzA ószláv nyelven fennmaradt apokalipszis két részre osztható. Az első egy midrás-elbeszélést tartalmaz Ábrahám megtéréséről (1-8. fejezet). A második teljes mértékben apokaliptikus jellegű (9-32. fejezet), az Ábrahámnak adott kinyilatkoztatást tartalmazza magjának jövőjével kapcsolatban, miután időlegesen felment a mennybe Jaoel arkangyal vezetésével. A pátriárkának áldozatot kell előkészítenie, hogy a jövőre vonatkozó kinyilatkoztatást megkapja. A 40 napos út után az áldozatot a Hóreben mutatja be. Azazel közbeavatkozik, hogy eltérítse Ábrahámot. Jaoel visszautasítja a gonosz angyalt, megparancsolja neki, hogy távozzon, és kijelenti, hogy az Azazelnek szánt mennyei lakás most Ábrahámé lesz, Azazel viszont Ábrahám halandóságát kapja meg (13. fejezet). A 4Ezd 3,13 ismeri az írást: „és kedvelted őt (Ábrahámot), és egyedül neki éjjel titokban kinyilatkoztattad az idők végét”.
 
Ábrahám magja arra rendeltetett, hogy a gonosz angyalok elhagyta helyet átvegye a mennyben, de megjövendöli azt is, hogy a választottak helyeinek száma előre meg van határozva az angyalok bukását követő szabad helyek száma szerint (4Ezd 5.). A könyv ismeri a két ''eón'' fogalmát. A jelenlegi világ rossz és romlott (4,17) és addig tart, amíg a pogány nemzetek uralkodnak a zsidók felett. Az eljövendő korszak az igazak eónja.