|
=== Létrejöttének hazai előzménye: a Honvédápolói Egylet ===
A Nemzetközi Vöröskereszt működését megelőző időszakban, hazánkban már létezett és működött rövid ideig orvosi segítséget nyújtó betegápolói szervezet. A szabadságharc idején megalakult "Honvédápolói„Honvédápolói Egylet"Egylet” tagjai között orvosokat, ápolóként szerepelő nőket, fegyvertelen férfiakat, iskola helyett ápolást végző diákokat találni. Zárdák megnyíló helyiségeiből valamint magánépületekből átalakított alkalmi kórházak létesültek szerte az országban, ezen kívül 32 tábori mozgókórház volt az egylet működési háttere.
[[Kossuth Zsuzsanna]], [[Kossuth Lajos]] legfiatalabb húga, a "tábori„tábori dajka"dajka”, az összes tábori kórházak főápolónőjeként is támogatója volt az egyletnek. Kossuth-hoz és a nemzethez szóló felhívására: "Tépést„Tépést, pólyát, sebkötést, és műtőszereket kérünk"kérünk” sokakat megérintett. Az ország szinte valamennyi ráérő, szabadon munkálkodó asszonya, leányiskoláinak növendékei sebkötő anyagokat szőttek, varrtak, készítettek. Ez az eszményien szép összefogás nem korlátozódott a hazai honvédek ápolására, hanem mindazokra, aki sebesültté válva ápolásra szorultak, még ha ellenséges katonák is voltak. A [[világosi fegyverletétel]] ideig működő egylet tagjait, valamennyi hadorvost, ápolónőket, segítők jó részét letartoztatta az osztrák rendőrség, a tanukat akik igazolni tudták, hogy ezer számra ápoltak ellenséges katonákat is a hadikórházak, meg sem hallgatták. Ferenc József uralkodása idején az egylet működését minden formában elhallgatták, annak nemes, és ápoltakra nézve semleges mivoltát igyekeztek eltusolni, így nem kerülhetett nemzetközi figyelem azokra magyarokra, akik egykor 24 évvel a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulása előtt, már a későbbi szervezet elvei szerint jártak el. Hozzá kell tenni ez nem volt elszigetelt magyar jelenség, Európa számos országában már volt rövidebb hosszabb ideig hasonló tiszta, segítőszándékú, és az ápoltakra nézve semleges orvosi segítségnyújtási szerveződés. A magyar Honvédápolói Egyletnek még kitüntetései is voltak. Fordított v alakban meghajtott fehér szalag, amelynek csúcsában kis bronz, vagy réz öntött koszorú állt, de volt kis fehér szalag, közepén koszorúval és benne hímezve a címerből is ismert magyar kettős kereszt.<ref>Bánki Vajk Emil: A vöröskeresztet megelőző honvédápolói kitüntetés 1849-ben - Az érem, 1963. 26. szám. XIX. évfolyam</ref>
=== Létrejöttének körülményei ===
|
