„Johann Friedrich Gmelin” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Szakírók kategória hozzáadva (a HotCattel))
| honlap =
}}
 
'''Johann Friedrich Gmelin''' ([[Tübingen]], [[1748]]. [[augusztus 8.]] – [[Göttingen]], [[1804]]. [[november 1.]]) [[németek|német]] természettudós, [[botanika|botanikus]], [[Entomológia|entomológus]], [[Herpetológia|herpetológus]] és a [[puhatestűek]] kutatója. {{Zoonév|Gmelin}} {{Botnév|J.F.Gmel.}}
 
== Élete ==
Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a [[Német-római Birodalom]]hoz tartozó [[Tübingen]]ben született. [[Philipp Friedrich Gmelin]] legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a [[Tübingeni Egyetem]]en.<ref>{{cite web |url=http://www.scs.uiuc.edu/~mainzv/Web_Genealogy/Info/gmelinjf.pdf |publisher=University of Illinois, Champaign-Urbana |work=School of Chemical Sciences Web Genealogy |title=Genealogy Database Entry: Gmelin, Johann Friedrich |last=Mainz |first=Vera V. |coauthors=Gregory S. Girolami |year=1998 |accessdate=2009-01-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100612121357/http://www.scs.uiuc.edu/~mainzv/Web_Genealogy/Info/gmelinjf.pdf# |archivedate=2010-06-12 }}</ref> [[Disszertáció]]jának címe, „Irritabilitatem„''Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”confirmatam''”. E disszertáció védelmében [[Ferdinand Christoph Oetinger]]nek volt szerepe,<ref>[http://reader.digitale-sammlungen.de/en/fs1/object/display/bsb10958646_00003.html Irritabilitatem vegetabilium in singulis plantarum partibus exploratatam]</ref> emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono„''Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.''”.
 
== Karrierje ==
[[Fájl:Göttingen-Grave.of.Johann.Friedrich.Gmelin.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Gmelin sírköve a göttingeni temetőben]]
 
1769-ben Gmelin a [[Tübingeni Egyetem]] [[Adjunktus (oktatás)|adjunktus]] professzora lett. 1773-ban a [[Georg-August-Universität Göttingen]] adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. Itt 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, [[Leopold Gmelin]], akiből [[vegyész]] lesz.
 
Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a [[Carl von Linné]] által elindított ''Systema Naturae'' című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített.
 
1804-ben halt meg Göttingenben.
1789-ben Gmelin fedezte fel a [[sávos csuka|sávos csukát]] ''(Esox americanus)''.
 
Herpetológusként számos új [[kétéltűek|kétéltű]]- és [[hüllők|hüllőhüllőfajt]]fajt írt le.<ref>The Reptile Database. www.reptile-database.org.</ref>
 
Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos [[csigák|csigát]] fedezett fel és írt le.
 
== Néhány írása ==
* {{cite book |last= Gmelin |first= Johann Friedrich |coauthors= Ferdinand Christoph Oetinger |title=Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam | series = Thesis Tübingen |year= 1768 |oclc= 10717434 }}
* ''Allgemeine Geschichte der Gifte'', Two Volumes, 1776/1777
* ''Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte'', 1777
* ''Allgemeine Geschichte der mineralischen Gif''te, 1777
* ''Einleitung in die Chemie'', 1780
* ''Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus'', 1783
* ''Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst'', 1784
* ''Grundsätze der technischen Chemie'', 1786
* ''Grundriß der Pharmazie'', 1792
* ''Geschichte der Chemie'', 1799
* ''Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte'', 1806
 
== Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok ==