„Trebitsch Gyula” változatai közötti eltérés

22 éves korában alapította meg első filmvállalatát, az Objektiv Film Kft-t és egy évvel később mutatták be első filmjét a ''Rád bízom a feleségem címmel'' [[Vaszary János (színművész)|Vaszary János]] rendezésében, bankhitelből. Ezt kilenc további produkció követte. 1939-ben a [[Zsidó holokauszt Magyarországon|zsidótörvények]] miatt a cégét névlegesen [[Ráthonyi Ákos (rendező)|Ráthonyi Ákos]] vette át tőle. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, mert zsidóként nem teljesíthetett katonai szolgálatot. Többek között árkokat kellett ásnia és aknákat szednie a keleti fronton. Később a [[Bor (Szerbia)|Bor]]<nowiki/>i rézbányákban dolgoztatták. Ezt követően a Sachsenhausen-i, a Barth-i (Rostock közelében) és Wöbbelin-i (Ludwigslust közelében) koncentrációs táborokba deportálták. Testvéreit meggyilkolták a [[holokauszt]] során, míg szülei [[Budapest|Budapesten]] életben maradtak, és a háború után kivándoroltak [[Izrael|Izraelbe]].

1947-ben Trebitsch Gyula társával, a szintén holokauszt-túlélő [[Walter Koppel]]<nowiki/>lel felépítette a Real-Film filmgyártó céget és ennek részeként a Studio Hamburgot, melyek együtt Észak-Németország legnagyobb film- és televíziós szolgáltató központjává, valamint Európa egyik legnagyobb médiabirodalmává váltak.

A háború utáni első filmjét (''Die letzte Nacht'') 1949-ben készítette, [[Margarete Haagen]] és [[Carl-Heinz Schroth]] főszereplésével. Néhány vígjáték után, mint a ''Keine Angst vor großen Tieren'' (1953), vagy ''Des Teufels General'' (1955) Helmut KäutnertőlKäutner rendezésében Curd Jürgenssel és Viktor de Kowa-valKowaval hamar nagy sikert hoztak számára.

== ÍrásaiÍrása ==