„Állandó mágnes” változatai közötti eltérés

'''Mágnes'''nek nevezzük azokat a testeket, melyek környezetükben [[mágneses mező]]t hoznak létre. A mágneseknek mindig két pólusuk van (északi és déli), a különböző pólusok vonzzák, az azonos pólusok taszítják egymást. KivitelétKivitelüket tekintve lehetnek ''állandó mágnesmágnesek''ek és ''elektromágnes[[Elektromágnes (fizika)|elektromágnesek]]''ek.

A természetben előforduló természetes mágnes egy mágneses ásvány, a [[magnetit]]. Hatalmas telepszerű előfordulása található [[Svédország]]ban, a sarkkörön túl. [[Oroszország]]ban [[Magnyitogorszk]] térségében 500 km² területen {{szám|300000}} millió tonna ércvagyont jeleztek, melyet mágneses [[anomália]] útján fedeztek fel. Nagy előfordulások vannak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] [[Utah]]ban, [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-afrikábanAfrikában]], [[Bolívia|Bolíviában]] és [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]]. [[Magyarország]]on csak apró kristályok formájában található.

*I. e. ~ 600 körül: Indiai sebész, Sushuta használt először mágnest a gyógyításnál.<ref>{{Cite journal|title=Early Evolution of Power Engineering|first=Hugh P.|last=Vowles

|journal=[[Isis (journal)|Isis]]|volume=17|issue=2|year=1932|publisher=[[University of Chicago Press]]|pages=412–420 [419–20]|doi=10.1086/346662}}</ref>

*1831: [[James Clerk Maxwell]] felfedezte az időben változó mágneses fluxus hatását, mely feszültséget indukál, és megalkotta az úgynevezett [[Maxwell -egyenletek|Maxwell-egyenleteket]]

*1911: [[Heike Kamerlingh Onnes]] felfedezi a [[szupravezetés]]t..

*1914: [[Barnett – -hatás]]: forgó test mágneses teret eredményez

* A 20. és 21. században tovább folyt és folyik a fizika fejlődése. A kvantumfizika új elméletekkel járult hozzá az elektromosság és mágnesesség megértéshez, mint például, az [[elektrogyenge kölcsönhatás]], a [[standard modell]], és a [[kvantum-elektrodinamika]].

*az elektromos áram mágneses teret hoz létre a környezetében, és

*az elektronok (elektromos töltések) pályákon keringenek az [[atommag]] körül, és közbenmiközben saját tengelyük körüli forgást is végeznek.

Ilyenkor az elektronok forgását és mag körüli keringését megzavarja, hogy mágneses terük a külső térrel együtt eredő teret alkot. Ez erőt gyakorol a kialakult „pörgettyűre”, amely – mint minden, erőhatás alatt álló pörgettyű, – precessziós mozgást végez. Az így kialakult mozgásból származó mágneses momentum iránya a külső térrel ellentétes.

A diamágneses anyagok relatív [[permeabilitás]]a 1-nél kisebb, de 1-hezahhoz nagyon közeli érték, a [[Mágneses szuszceptibilitás|szuszceptibilitás]]a pedig negatív.

Minden olyan anyagot, amely állandó mágnes lesz egy külső mágneses tér hatására, és megtartja a mágnességét akkor is, ha a külső mágnesező teret eltávolítottuk a környezetéből, ma vagy ferromágneses vagy ferrimágneses anyagnak neveznek.

Az ismertebb ferromágneses fémek a vas, a kobalt és a nikkel.

[[Fájl:VFPt Solenoid correct2.svg|bélyegkép|250px|jobbra|Tekercs metszete. A '''X''' az áram bemeneteket, míg a '''•''' jelek az áram kimeneteket jelképezik. A mágneses erővonalak iránya a [[jobbkéz-szabály (elektrodinamika)|jobbkéz-szabály]] szerinti]]{{fő|Elektromágnes (fizika)|}}

Az elektromágnes azt a tulajdonságot használja ki, hogy ha egy nem bifiláris, egy-, vagy többrétegű tekercsben áram folyik, akkor a képen látható módon mágneses teret hoz létre. Ennek erővonalai, hasonlóan az állandó mágnesekhez, a tekercs belsejében összegződnek, és az áram folyásának megfelelő északi- és déli pólust képeznek. Váltakozó árammal táplálva értelemszerűen a két pólus folyamatosan felcserélődik, de a mágnesezhető anyaggal szemben vonzóerőt fejt ki.

A Föld keletkezésekor izzó, olvadt gömb volt. A nehezebb anyagok, mint például a vas és a nikkel, lesüllyedtek, és belőlük lett a gömb alakú [[földmag]]. Összességében elmondható, hogy a földmag fémes, jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. A hatalmas belső nyomás megszilárdította a mag 2900&nbsp;km mélyen található fémgömbjét, (melyet a ''Gutenberg-Wiechert-felület'' választ el a felette levő [[földköpeny]]től), de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a [[vas]] és a [[nikkel]] folyékony maradt. E folyékony külső mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét.

A legelterjedtebb elmélet az úgynevezett dinamó-hatás. A dinamó-hatás szerint a Föld mágneses tere egy öngerjesztő [[dinamó]]. A Föld külső héjában lévő elektromosan jól vezető anyagban (folyékony vas, nikkel) elektromos feszültséget indukál, és mivel zárt vezetőként fogható fel, abban áram folyik ([[örvényáram]] hatás). Az elektromos áram viszont mágneses mezőt hoz létre, mely kölcsönhatásban van a mozgó folyékony réteggel, és létrehoz egy másodlagos mágneses mezőt.

A Föld mágnesnekmágnessége számossegíti hatása van:a navigációt segíti,és bizonyos állatok tájékozódását, lehetővéés teszi,felelős a [[Sarki fény|északisarki fény]], ajelenségéért is. A Földet körülvevő mágneses mező, amely– töltötta részecskéket tartalmaz ([[magnetoszféra]]) – eltéríti, kölcsönhatásba lép a világűrből érkező töltött részecskékkelrészecskéket, ígyezáltal részben védelmet nyújt a [[napszél]]lel szemben, stb.

Továbbá alkalmazzák víz- és szél turbinákbanszélturbinákban