„Szent Valburga” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
A bencés szerzetesrenden belül, a heidenheimi bencés kolostorból indult ki kultusza. Amerre járt térítő útja során (mai: Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország), mindenütt jobban tisztelik emlékét. E nemzetek régi egyházi naptárai, több ünnepét is föltüntetik. Óhazájában viszont csak május 1-jén emlékeznek meg róla.<br>
Magyarországon, valószínűleg a bencésektől származnak az első katolikus naptárak. Ők mindenesetre kezdettől bevették az akkor már tisztelt bencés szentek nevét is. Így terjedhetett el közreműködésükkel Szent Valburga emlékezete hazánkban. Körülbelül a 19.-20.század fordulójáig volt kultusza Magyarországon. Liturgikus emléknapja hazánkban (úgy, mint óhazájában) május 1-jén volt.<ref>BARÁTSÁG, kulturális és közéleti folyóirat: 16. évfolyam, 3. szám [2009 június 15.], 24. oldal / Kalendárium / Május - Pünkösd hava / '''Május 1.''' [...] "Az egyház a kommunista befolyás ellensúlyozásaként e napot Munkás Szent József emléknapjává tette. Európa-szerte szokás május elsején a majális és a májusfa állítása. Ez a nap Valburga (Walpurgis) angolszász királylány, apátnő emlékünnepe is, aki a VIII. században élt és részt vett a németek megtérítésében."</ref> <ref>Incze Dénes: A szentek élete, 5. (Agapé, Szeged, 1999), '''Május 1.''' - Szent Valburga</ref> Nevét szimpla "V" betűvel írták.<ref>Nagy János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum. Latin-magyar köztanulatos egyházi műszótár. (Szombathely, 1845), p. 402.: "Valburga s. virgo, '''sz. Valburga''' szűz; Máj. 1-jén"</ref> Tiszteletét a török hódoltság után, németajkú betelepülő katolikusok erősítették meg. Hazánkban nagyon ritka patrocínium.
 
Walburga [[Wessexi Szent Richárd]] leányaként született. Fiatal korában a Wimborne apátságba adták szülei nevelés céljából. Egy idő után maga Walburga úgy döntött, hogy a szerzetesi életet választja. A kolostorban töltött hosszabb idő után Germániába, a mai Németország területére költözött át, és ott a bischofeni kolostor lakója lett. Két évet élt itt, majd a heidenheimi apátság vezetője (apátnője) lett. A feljegyzések szerint cselekedeteit a jámborság, a szelídség, és a szeretet jellemezte. Igyekezett kerülni a felesleges beszédet, egyben nagy hangsúlyt fektetett a kolostori hallgatásra. A kolostor megfelelő kormányzása is elismerést váltott ki kortársai között. [[779]]-ben hunyt el. A római katolikus egyház szentként tiszteli. A németországi, Eichstätti Róm.kat. Egyházmegyében főünnep.