„Csíksomlyói kegytemplom és kolostor” változatai közötti eltérés

 

== A kolostor és működése ==

A csíksomlyói kolostor a [[15. század]]ban a gótikus templommal együtt épült fel. A [[ferences rend|ferencesek]] már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A csíksomlyói gimnázium első említése [[1630]]-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd [[1667]]-ben a gimnáziumot is újraalapították. A ferencesek [[1675]]-ben nyomdát is alapítottak, mely a [[19. század]] végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. [[1727]]-ig a kolozsvári [[jezsuita rend|jezsuita]] akadémia nyomdájának alapításáig ez volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda. Legfőbb alapítója a nagy műveltségű tudós szerzetes páter [[Kájoni János]] volt, akinek [[1676]]-ban itt jelent meg első latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyve. Később a nyomda mellett könyvkiadó is működött, ahol a nyomda termékeit kötötték, illetve a könyvtár köteteit újították fel. A [[Csíksomlyói ferences könyvtár|kolostor könyvtára]] Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt, ahol már évszázadok óta gyűjtötték az értékes köteteket. Köztük számos ősnyomtatvány, festett kódex és könyvritkaság található. A gazdag anyag annak is köszönhető, hogy a könyvtár szerencsésen átvészelte a [[reformáció]] időszakát és a háborúkat is. A [[17. század]]ban a kolostor mellett [[képíróműhely]] is működött.