„Bethlen István (politikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
levelező
DPAtti (vitalap | szerkesztései)
106. sor:
[[1920]]-ban a [[trianoni békeszerződés]]t előkészítő párizsi békekongresszus magyar delegációjának tagja volt. A [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy-korszakban]] tíz éven keresztül, ([[1921]]. [[április 14.]] – [[1931]]. [[augusztus 24.]]) [[Magyarország]] [[miniszterelnök]]e. Saját kormányában, [[1921]]. október 4-étől december 3-áig [[Magyarország pénzügyminisztereinek listája|pénzügyminiszter]], 1924. február 21-étől 1924. március 13-áig, majd [[1929]]. január 8-ától február 4-éig igazságügyminiszter, 1924. október 7-étől november 15-éig [[Magyarország külügyminisztereinek listája|külügyminiszter]], 1924. október 14-étől november 15-éig pedig földművelésügyi miniszter volt.
 
Keresztény–nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. [[1921]] októberében [[Legitimizmus|legitimista]] érzelmei dacára a [[budaörsi csata|budaörsi csatában]] meghiúsította [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] második visszatérését, majd keresztülvitte a [[Habsburg-család|Habsburgok]] trónfosztását. A szerb megszállás alatt állt déli területek visszatértével és a soproni népszavazás révén sikerült csökkentenie a területi veszteségeket. A [[Bethlen–Peyer-paktum]]mal kiegyezett a szociáldemokrata párttal, amely így „kevésbé ellenséges” ellenzékként nem szervezkedett a földművesek, közalkalmazottak és vasutasok között, Bethlen cserébe biztosította a párt szabad működését és parlamenti képviseletét.<ref>Száray Miklós- Kaposi József: Történelem IV. középiskolák, 12. évfolyam, 87. o., Nemzeti Tankönyvkiadó</ref> Az 1922-es választások megnyeréséhez eredetileg saját addigi pártjából, a [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja|KNEP]]-ből akart kiindulni, ám annak meggyengülése miatt, illetve, mivel a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a [[Nagyatádi Szabó István]] vezette kisgazdákhoz, akikkel [[1922]]. [[Február 2.|február 2]]-án megalapították az [[Egységes Párt]]ot, és megnyerték választásokat. Később, az [[1920]]-as években a Bethlen-kormány több ízben kényszerült a legitimistáknak alegitimisták kritikáival megküzdeni, akikbőlakik páran erős hangjáthangjukat éreztetteéreztették a parlamentben. Az Egységes Pártban az eredetileg valódi paraszti érdekeket képviselő kisgazda képviselőket és népszerű vezetőjüket, [[Nagyatádi Szabó István]]t háttérbe szorította, és a nagybirtokosi, konzervatív érdekek irányába vitte a párt politikáját. Miniszterelnökként rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó párt számára. [[1923]]-ra kiszorította pártjából a [[Gömbös Gyula]]-féle nemzeti és szociális irányzatú politikusokat.
 
==== Belpolitikája ====