„Tamás bátya kunyhója” változatai közötti eltérés

Az elismert déli regényíró, [[William Gilmore Simms]] kijelentette, hogy a könyv teljesen hamis,<ref>"Simms's Review of Uncle Tom's Cabin" by Charles S. Watson, American Literature, Vol. 48, No. 3 (November, 1976), pp. 365–368</ref> míg mások bűnösnek és rágalmazónak titulálták.<ref>"Over and above … There Broods a Portentous Shadow,—The Shadow of Law: Harriet Beecher Stowe's Critique of Slave Law in Uncle Tom's Cabin" by Alfred L. Brophy, Journal of Law and Religion, Vol. 12, No. 2 (1995–1996), pp. 457–506.</ref> Egy alabamai könyvkereskedő arra kényszerült, hogy a regény árusítása miatt elhagyja a várost,<ref name=pbs-4p2958/> Stowe pedig fenyegető leveleket kapott, köztük egy csomagot egy rabszolga levágott fülével.<ref name=pbs-4p2958/> Több déli író, köztük Simms is, hamarosan könyvet írt válaszul Stowe regényére (részletesen lásd a Tamás bátya-ellenes irodalom szakaszban).<ref>"Woodcraft: Simms's First Answer to Uncle Tom's Cabin" by Joseph V. Ridgely, American Literature, Vol. 31, No. 4 (January, 1960), pp. 421–433.</ref>

 

 

A kritikák ellenére a regény számos amerikai képzeletét megragadta. Stowe fia szerint, amikor [[Abraham Lincoln]] [[1862]]-ben találkozott az írónővel, Lincoln megjegyezte, „Szóval ez az a kis hölgy aki elindította ezt a nagy háborút”.<ref name=CEStowe/> A történészek határozatlanok abban a tekintetben, hogy Lincoln valóban ezt mondta-e, és abban a levélben, amit Stowe a férjének írt néhány órával a találkozás után, nem említi ezt a megjegyzést.<ref name=Claybaugh>''Uncle Tom's Cabin'', introduction by Amanda Claybaugh, Barnes and Noble Classics, New York, 2003, page xvii.</ref> Az eltelt időben számosan a regény javára írták, hogy az északiak haragját a rabszolgaság és a „szökött rab törvény” igazságtalanságai felé fordította,<ref name=Claybaugh/> illetve táplálta az abolicionista mozgalmat.<ref name="abolitionism2001"/> Az unió tábornoka, [[James Baird Weaver]] azt mondta, hogy ez a könyv győzte meg őt, hogy aktívan részt vegyen az abolicionista mozgalomban.<ref>"Review of James Baird Weaver by Fred Emory Haynes" by A. M. Arnett, Political Science Quarterly, Vol. 35, No. 1 (March, 1920), pp. 154–157; and [http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/USAweaverJ.htm profile of James Baird Weaver] {{Wayback|url=http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/USAweaverJ.htm# |date=20070102214125 }}, accessed February 17, 2007.</ref>