„Baptista mozgalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Arcanum bázisban való kutatás eredménye. |
A </ref> utáni írásjelek eltávolítása (WPM:ELL) Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
43. sor:
1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.
1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első "újkori" gyülekezett, amikor Novák Antal biblia árus egy 7-8 fős biblia olvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt).<ref>"A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal</ref>
1873-ban Mayer Henrik (ő anyanyelvén, németül prédikált és Nassauból érkezett, mint "brit (''londoni'') és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre";<ref>"A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 6. oldal</ref><ref>"A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal</ref>
1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Budapesten két helyen gyülekeztek, heti 2-2 alkalommal: Hárompipa utca 11-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.
57. sor:
1880-ban Mayer Henrik kérvényezte Pest megye előljáróságainál egy újpesti imaház megnyitását.
1882 tavaszán Dunában (a Margit-híd és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de 1 évvel később már a Dohány utca 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére.<ref>"Baptista hitfelekezet Budapesten", Ellenőr, 1876.09.12., 3.oldal</ref><ref>Országgyűlés, Ellenőr, 1876.12.03.,2. oldal</ref><ref>"Nemhivatalos rész", Budapesti Közlöny, 1877.03.25., 3. oldal</ref><ref>"Az anabaptista felekezet a fővárosban", Vasárnapi Ujsag, 1878.08.25., 545. oldal</ref><ref>"Napi ujdonságok", A Hon, 1880.05.19., 3.oldal</ref><ref>"Anabaptista történet", A Hon, 1881.12.04.,3. oldal</ref><ref>"Anabaptista történet", Szegedi Híradó, 1881.12.06., 3. oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés szabad Dunában", A Hon, 1882.03.27., 4.oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés a Dunában", Pesti Hírlap, 1882.03.27., 6. oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés", Protestáns és egyházi iskolai lap, 1883.09.09., 1166. oldal</ref>
1884-ben megépült a budapestiek első imaháza a Wesselényi utcában.
1905-ben az állam elismert vallássá tette a baptizmust, de Meyer Henrik, Kornya Mihály és a legtöbben ellenezték az elismerést, mert ők szabad vallásgyakorlást akartak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében. Megjegyzendő, hogy az állam eddig csak, mint magántársulatra tekintett a baptistákra, akik magánfelolvasásokat tarthattak, de hivatalos hitszónoki tevékenységet nem folytathattak.<ref>"A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal</ref><ref>"A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 8. oldal</ref>
== Szerveződése ==
| |||