„Pál Árpád (matematikus)” változatai közötti eltérés

→‎Munkássága: "korszerűsítette az egyetemi matematikaoktatást": nincs rá forrás
(halála pontos dátuma)
(→‎Munkássága: "korszerűsítette az egyetemi matematikaoktatást": nincs rá forrás)
Mind tudományos, mind közügyi téren jelentős szerepet töltött be. A román küldöttség tagjaként nemzetközi konferenciákon vett részt Budapesten, Prágában, Athénban, Várnában, Grenoble-ban, Innsbruckban; 1979-ben részt vett „a tudomány és a technológia a fejlődés szolgálatában” tárgykörű [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-konferencia előkészítésében. Az [[Nemzetközi Csillagászati Unió]] 75 éves, jubileumi hágai kongresszusán (1994) a román akadémiai küldöttség vezetője.
 
Első írása orosz nyelven jelent meg Moszkvában az [[5 Astraea|5. számú Astraea]] kisbolygó mozgásának elméletéről (1957). A ''Studia Universitatis Babeș-Bolyai'' matematikai sorozatának felelős szerkesztője (1976-84), majd a lap főszerkesztőhelyettese (1984-89), a ''[[Matlap|Matematikai Lapok]]'' főszerkesztője (1979-89), a romániai ''Astronomical Journal'' akadémiai folyóirat alapító főszerkesztője 1991-től. Írásait a ''Korunk'', ''Utunk'', ''Új Élet'', ''Unser Weg'', ''Igazság'' közölte. Vezetése alatt Kolozsvárt jelentős égi-mechanikai és űrkutató iskola alakult ki, s felépült az egyetem modern csillagvizsgálója a [[Botanikus kert (Kolozsvár)|Botanikus Kert]] déli sarkában. Korszerűsítette az egyetemi matematikaoktatást; azAz analitikus mechanika és a csillagászat előadója az egyetemen. Több román nyelvű tankönyv társszerzője és magyarra fordítója. ''Bolyai János – az ember és a tudós'' című emlékezése magyarul (1992) és románul (1993) is megjelent.
 
Orosz, román, német, angol közlései, előadásai nemzetközi elismerésben részesültek. Számos romániai és nemzetközi csillagászati, űrkutatási és technológiai bizottság, tanács, társaság tagja, az Európai Csillagászati Társaság egyik alapítója, 1994-től a Román Csillagászati Bizottság elnöke.