„Brodarics Mátyás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „Polyánai '''Brodarics Mátyás''' (fl. 1516-1549), királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán. Fivére, Brodarics István magyar kancellár. ==Élete==…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Polyánai '''Brodarics Mátyás''' (fl. [[1516]]-[[1549]]), királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán. Fivére, [[Brodarics István]] magyar kancellár.
==Élete==
Egy [[szlavónia]]i köznemesi családban született, amely földbirtokos volt [[Poljana (Lipik)|Polyánán]]. [[1516]]-ból származik Brodarics Mátyás első ismert említése, amikor II. Lajos magyar király Brodarics Istvánnak és Mátyásnak, valamint Ternyei Imrének és Györgynek adományozta a Sáros megyei Salgó és egyéb birtokokat, a Salgaiak és Bonczok magszakadása folytán. [[Brodarics István]] ekkor már a magyar királyság kancellárja volt, és már megvolt a kellő presztízse is. Brodarics Mátyás, mint szlavóniai követ vett részt [[I. János magyar király|Szapolyai János]] [[1527]] márciusi budai országgyűlésén.<ref>MOE, I. 103.</ref> Minden valószínűséggel [[1532]] előtt kötött házasságot az előkelő [[Zala megye]]i köznemesi [[csébi Pogány család]]ból való csébi Pogány Sárával, csébi Pogány János egyetlenegy lányával. A mohácsi csatát követően időkben, a szlavóniai származású Brodarics Mátyást a királyság túlsó oldalán, Máramaroson találjuk.
[[1541]]. [[március 20.|március 20]]-án szerepelt mint országgyűlési követ [[Pozsony]]ban, Frangepán Ferenc, gróf Salm Miklós, németújvári Batthyány Ferenc, Nádasdy Tamás, Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, és Kamarjai Tamás mellett. Egy évvel később, [[1542]]-ben, találjuk mint I. Ferdinánd magyar király ''aulae regiae'' familiárisa. Brodarics Mátyás, ahogy egykor a felesége nagybátyja, a már két évtizede Mohácsi csatában elesett Csébi Pogány Zsigmond, szintén máramarosi sókamaraispán volt egy [[1546]]. [[március 21.]]-i említés szerint, amely megmaradt a Királyi Könyvekben. Brodarics Mátyás sókamarási kinevezése, talán Nádasdy Tamás ottani tevékenységével is lehetne kapcsolni, mivel [[1530]]. [[január 28.|január 28]]-án az uralkodó utasította Nádasdyt, hogy átvegye Munkácsot, Debrecent, Husztot és a máramarosi sókamara irányítását, vele együtt pedig több zalai is odakerült az ország keleti részére Máramarosra. A sókamarai ispánság mellett, Brodarics Mátyás ugyanakkor töltötte be a huszti vár udvarbírói tisztét. Brodarics Mátyás sókamaraispánsága kezdetén, a katonai és a bányászati vezetés az ő kezében összpontosult. Azonban [[1548]]-tól ez a rendszert megváltoztatta [[I. Ferdinánd magyar király]], és onnantól a két tisztséget külön adományozta. [[1549]]-ben a király Brodarics Mátyást és Mekcsey Istvánt felmentette a hivatalukból, és huszti várnaggyá Thoroczkóy Antalt, és máramarosi sókamaraispánná Makay Tamás szepesi kanonokot nevezte ki.<ref>Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287. o.)</ref>
==Házasságai és gyermekei==
Brodarics Mátyás (fl. [[1516]]-[[1549]]), sókamaraispánnak a felesége, a [[csébi Pogány család]]ból való csébi Pogány János lánya, csébi Pogány Sára (fl. [[1535]]-[[1567]]), akinek a nagyszülei csébi Pogány Imre, és az [[Osl nemzetség]]ből való herbotyai Osl Borbála asszony voltak; Pogány Imréné Osl Borbála szülei herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin voltak, és ezúton ugyanakkor leszármazottja volt [[Osl nembeli I. Herbord]] főlovász és főétekfogó mesternek valamint [[Hahót nembeli Lendvai Miklós]] Horvát-Dalmát bánnak. Brodarics Mátyás leányai révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref><ref>Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287. o.)</ref><ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref>Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született:
*Brodarics Klára. Férje, osztopáni Perneszy Farkas, somogyi alispán, földbirtokos.
*Brodarics Katalin. Férje, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy András]] (fl. [[1550]]-[[1590]]) (c. † [[1590]]), [[Tolna vármegye|Tolna]] és [[Vas vármegye|Baranya]], majd [[Zala vármegye|Zala]] és [[Vas vármegye]] alispánja, felsőlendvai lovaskapitány, jómodú földbirtokos a [[16. század]] második felében.
| |||