„Toruń” változatai közötti eltérés

2 bájt törölve ,  6 hónappal ezelőtt
a
a (Lengyelország városai kategória hozzáadva (a HotCattel))
a (→‎Története: magyar)
A lovagrend [[1230]]-[[1231|31]]-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település [[1233]]-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. [[1236]]-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket [[1239]]-ben a domonkos rendiek követték. [[1264]]-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása [[1454]]-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A [[13. század]]ban Toruń csatlakozott a [[Hanza-szövetség]]hez. Itt írták alá a [[Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)|lengyel-litván-német háborút (1409-1411)]] lezáró [[első thorni béke|toruńi békét]]. Toruń, [[Elbląg]], [[Gdańsk]] és a porosz nemesség [[1440]]-ben megalakították a [[Porosz Szövetség|Porosz Konföderációt]]. [[1454]]-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. [[1466]]-ban a [[második thorni béke|második toruńi békében]] a [[Német Lovagrend]] kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. A [[16. század]]ban a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek.
 
A [[17. század]] elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. [[1724]]-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, amelynekaminek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Lengyelország második felosztásakor [[1793]]-ban a várost [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] csatolták. [[1807]]-ben a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által megalakított [[Varsói Hercegség]] része lett, de a franciák veresége után [[1814]]-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a [[Poseni Nagyhercegség]] részeként. A város körüli erődrendszert az [[1870]]. évi francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a [[Német Birodalom]] része lett. Az [[1919]]. évi [[Versailles-i békeszerződés]]sel a város a [[lengyel korridor]]ral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a [[Pomerániai vajdaság]] székhelye lett. Az 1910-ben még a város 66%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. [[1939]]-ben Toruńt bekebelezte a [[Német Birodalom]] és [[Danzig-Nyugat-Poroszország]] tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak [[1945]]-ben szabadította fel a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében [[Német Demokratikus Köztársaság|Kelet-Németország]] területére.
 
== Nevezetességei ==