A legtöbb félfém külső megjelenésben a fémekre hasonlít; fényes szürke színük van. Azonban a fémekkel ellentétben törékenyek,<ref name="mcq">{{cite book | author= Donald A. McQuarrie, Peter A. Rock | title=General Chemistry | edition=3rd edition | year=1987 | publisher=WH Freeman | location=New York | isbn=0-7167-2169-4}}</ref>, és csak közepesen jól vezetik<ref name="intochem">{{cite book | author= G. R. Choppin, R. H. Johnsen | title=Introductory Chemistry | edition=3rd edition | year=1972 | publisher=Addison-Wesley | location=Massachusetts | isbn=0-2010-1022-4}}</ref> az áramot. Kémiai viselkedésük a nemfémekhez hasonló. [[Amfoter]] jellegű vagy gyengén savas [[oxidok]]at hoznak létre.<ref name="S&A">{{cite book | author=P. Atkins, T. Overton, J. Rourke, M. Weller, F. Armstrong | title=Shriver & Atkins' Inorganic Chemistry| edition=5th edition | year=2010 | publisher=Oxford University Press | location=Oxford | isbn=1-4292-1820-7}}</ref> A fémekkel [[ötvözet]]ek képzésére alkalmasak.<ref name="worldchem">{{cite book | author=Suzanne Sessine, Robyn V. Young | title=World of Chemistry | year=1999 | publisher=Gale Group | location=Michigan | isbn=0-7876-3650-9}}</ref> Közepes [[ionizációs energia]]<ref name="modchem">{{cite book | author= H. Clark Metcalfe, John E. Williams, Joseph F. Castka | title=Modern Chemistry | year=1974 | publisher=Holt, Rinehart and Winston | location=New York | isbn=0-03-089450-6}}</ref> és [[elektronegativitás]]<ref name="genchem">{{cite book | author= Linus Pauling | title=General Chemistry | year=1988 | publisher=Dover Publications | location=New York | isbn=0-486-65622-5}}</ref> értékek jellemzik őket.
