„Óriás-keresztespók” változatai közötti eltérés

Az '''óriás-keresztespók''' ''(Araneus grossus)'' dél- és közép-európai elterjedésű pókfaj. A Kárpát-medence egyik legnagyobb pókja<ref>{{cite journal |author = Merkl Ottó|title = Szörnyeteg a hőségben. |journal = Rovarász Híradó, A Magyar Rovartani Társaság tájékoztatója|volume = 64 |issue = 4|year = 2011 |pages = 3–4|url = http://www.rovartani.hu/wp-content/uploads/2017/11/RH64_honlapra.pdf}}</ref>.

Az óriás-keresztespók tömegét tekintve a [[Kárpát-medence]] legnagyobb pókfaja (a [[szongáriai cselőpók]] hosszabb nála, de az jóval karcsúbb is)<ref name="Szinetár">{{cite book |author=Szinetár Csaba |year=2006 |title= Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár sorozat|publisher= Kossuth Kiadó, Budapest |isbn= 963 09 4972 |pages=112}}</ref>. Igen jelentős az [[Nemi kétalakúság|ivari dimorfizmus]]: míg a hím testhossza kb. 11&nbsp;mm, a nőstényé elérheti a 25&nbsp;mm-t is és terjedelmes potroha kisebb dió nagyságú lehet. FejtoraElőteste barna színű, világos széllel. Szemrégiója sárgás és világos szőrökkel dúsan benőtt. PotrohánakUtótestének hasi oldala sötétebb szélű sárgásbarna. Csáprágói barnák. Lábai barnák, halványan gyűrűzöttek. A potrohUtóteste erősen domború, világosbarna alapú, amin sötétebb barna mintázat láthatómintázattal. AAz potrohutótest elülső részén két kiemelkedő csúcs található, közöttük egy feltűnő, világos gyűrűjű, sötétbarna, szinte szabályos kör alakú folttal.

Alapvetően dél-európai, mediterrán faj; elterjedésénekFranciaországtól felső[[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiáig]] terjedt el. Elterjedésének északi határa a [[Kárpát-medence]]. [[Ausztria|Ausztriában]] már csak két alkalommal észlelték. Magyarországon a [[Dunántúli-középhegység]] elszórt pontjairól ismert, de kimutatták a [[Gödöllői-dombság|Gödöllői-dombságból]] és az [[Aggteleki-karszt|Aggteleki-karsztról]] is<ref name="Merkl">{{cite book |author=Merkl Ottó |year=2020|title= Szemelvények a Tétényi-fennsík állatvilágából. Gerinctelenek. - In: Korda Márton (szerk.): Lepkék és boroszlánok. A Tétényi-fennsík védelmének húsz éve.|publisher= Zöld Jövő Természetvédelmi Egyesület, Budapest |isbn= 978 615 00 8103 8 |pages=47-64}}</ref>. Előfordul többek között a budai [[Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület|sasBudai Sas-hegyihegy természetvédelmiTermészetvédelmi területenTerületen]] élis.

MelegSzubmediterrán tölgyesekklímájú cserjések, magas füvű sztyepprétek, [[karsztbokorerdő|karsztbokorerdők]] lakója lakója, ahol akár egy méteres átmérőjű, kimondottan erős szálú hálót sző, amiben a lepkék, szitakötők, [[egyenesszárnyúak]] is fennakadnak<ref name="Szinetár">{{cite book |author=Szinetár Csaba |year=2006 |title= Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. ÉlőVilág Könyvtár sorozat|publisher= Kossuth Kiadó, Budapest |isbn= 963 09 4972 |pages=112}}</ref>.