„Lengyelországi hadjárat” változatai közötti eltérés

a
a (Ceterum censeo: a köz- és melléknevek kisbetűvel írandók)
 
== A hadjárat előzményei ==
[[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Molotov]] szerint az [[első világháború]] két legtöbbet szenvedettszenvedő országa [[Németország]] és [[Oroszország]] volt.<ref>Mihail Heller – Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem, II. kötet: A Szovjetunió története; Osiris Kiadó, Budapest, 2003., 313. oldal</ref> Az mindenesetre tény, hogy (Szovjet-)Oroszországnak maga a [[háború]], majd az azt követő [[polgárháború]] és intervenció hatalmas anyagi és emberi áldozatokat okozott, továbbá nagy területeket csatoltak el a [[Orosz Birodalom|birodalom]]tól Európában, amelyeken a győztesek a régi-új országokból egyfajta „cordon sanitaire”-t alakítottak ki a [[kommunizmus]] továbbterjedésének megakadályozása végett. Az újdonsült [[Szovjetunió|Szovjet-Oroszország]] így Németországgal együtt diplomáciailag teljesen elszigetelődött.
 
A két ország a nemzetközi elszigeteltségből az [[1922]]-ben megkötött [[rapallói egyezmény (1922)|rapallói egyezménnyel]] lépett ki: ebben felvették egymással a [[diplomácia]]i kapcsolatokat, amely után széles körű [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és katonai együttműködés alakult ki a két ország között. A rapallói egyezmény további fontos eredménye volt, hogy [[1924]]-ben több [[európa]]i ország is elismerte a [[Szovjetunió]]t. [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] és a szovjet külpolitika célját a rapallói egyezmény óta már egy szorosabb német-szovjet szövetség képezte.