„Szabó Magda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Életpályája: a ''Danaida'' → ''A Danaida''; link a Für Elise (regény) és a Pilátus (könyv) szócikkekre; dőlt betűk |
||
31. sor:
Szülővárosában, a mostani [[Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma|Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában]]<ref>{{cite web |url=http://doczy.drk.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=35&Itemid=75 |title= Szabó Magda |date=2009-11-13 |accessdate=2015-06-13 |author=Szilágyi János |authorlink= | publisher= |work=doczy.drk.hu |format= }}</ref> (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett [[1935]]-ben; [[1940]]-ben a [[Debreceni Egyetem]]en kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát (értekezésének címe: ''[http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000016592&secId=0001252423&_ga=1.264103364.91278136.1498286260 A római szépségápolás]''). A helyi Református Leányiskolában, majd [[Hódmezővásárhely]]en tanított [[1945]]-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig [[Páhi]] ([[Bács-Kiskun megye]]) községben is tanított. [[1949]]-ben megkapta a [[Baumgarten-díj]]at, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen [[1958]]-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai [[Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium]] egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.<ref>{{cite web |url=http://www.fazekas.hu/centi_kiallitasaink/ |title=KIÁLLÍTÁSAINK |accessdate=2015-06-13 |format= |work=fazekas.hu}}</ref> Ismert tanítványai közé tartozott [[Egri János (műsorvezető)|Egri János]] műsorvezető és [[Kovács P. József]] televíziós bemondó.<ref>{{CitLib |szerző=Szabó Magda |cím=Az élet újrakezdhető |alcím=Interjúk és vallomások |hely=Budapest |kiadó=[[Jaffa Kiadó]] |év=2019 |sorozat=Szabó Magda életműsorozat |isbn=9786155418259 |oldal=48-49 }}</ref>
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A ''Freskó'' és ''Az őz'' című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az ''Ókút'', a ''Régimódi történet'' és a ''[[Für Elise (regény)|Für Elise]]'' saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például
[[1985]] és [[1990]] között a [[Tiszántúli református egyházkerület]] főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. [[1992]]-ben a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
37. sor:
[[1947]]-ben kötött házasságot [[Szobotka Tibor]] íróval, akinek alakját ''Megmaradt Szobotkának'' című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a [[Digitális Irodalmi Akadémia|Digitális Irodalmi Akadémiának]]. 1987-es regénye, ''[[Az ajtó (regény)|Az ajtó]]'' először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig [[Len Rix]] fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.<ref>{{cite web|url=http://www.nlcafe.hu/szabadido/20151204/szabo-magda-az-ajto-the-new-york-times/|title=Szabó Magda Az ajtó című könyve felkerült a The New York Times rangos listájára|date=2015-12-04| publisher= nlcafe.hu| accessdate= 2017-03-30}}</ref>
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét.<ref>https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2485:szabo-magda-konyvtar-szentmartonkatan&catid=15&Itemid=101</ref>
| |||