„Márka (marketing)” változatai közötti eltérés

* A „márka”, vagy újabban a „brand”, meghatározása sok vita tárgya.<ref>{{Cite web |url=http://www.duplication.net.au/ANZMAC09/papers/ANZMAC2009-682.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2013-10-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131015022652/http://www.duplication.net.au/ANZMAC09/papers/ANZMAC2009-682.pdf# |archivedate=2013-10-15 }}</ref>

Az [[Amerikai Marketing Szövetség]] gyakran idézett meghatározása<ref>pl. Papp-Váry Árpád</ref> szerint „Egy„egy név, kifejezés, jel, szimbólum, dizájn, vagy ezek kombinációja, amelynek célja, hogy egy eladó vagy eladói csoport termékét vagy szolgáltatását azonosítsa, és megkülönböztesse a versenytársakétólversenytársakétól”.”

[[Papp-Váry Árpád]] megfogalmazása szerint "A„a márka egy személy [[zsiger]]i érzése egy termékről, szolgáltatásról vagy vállalatrólvállalatról”. (Zsigeri érzés: mindannyian„mindannyian érzelmi lények vagyunk.vagyunk”; Egyegy ember érzése: a„a márka mást és mást jelenthet, ám ezek valahol összeérnek)összeérnek”.)<ref>Papp-Váry Árpád</ref>

Az elmúlt években a '''személyes márka''' (''personal brand'') vagy énmárka (''me brand'') fogalma is általánossá vált. A digitális térben egy adott egyén személyes márkája leginkább egy tudatosan épített reputációnak felel meg, melyet különböző közösségi média felületeken keresztül érzékelhet a külvilág.<ref>{{Cite web |title=The Definitive Guide to Personal Branding {{!}} BrandYourself |url=http://brandyourself.com/definitive-guide-to-personal-branding |work=BrandYourself.com |accessdate=2019-08-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190821111919/https://brandyourself.com/definitive-guide-to-personal-branding |archivedate=2019-08-21 }}</ref>

A '''márkanév''' olyan szó vagy szóösszetétel, amelyet a márka verbális részének megjelölésére használnak a köznyelvben, illetve a [[marketing]] szóhasználatában.<ref>{{Cite web |url=http://magyarnarancs.hu/lokal/vedjegyek_magyarorszagon_markas_historia-60981 |title=Archivált másolat |accessdate=2015-08-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150609103111/http://magyarnarancs.hu/lokal/vedjegyek_magyarorszagon_markas_historia-60981 |archivedate=2015-06-09 }}</ref>

A marketing magyar szaknyelve és a köznyelv a szóból álló megjelöléseket „márkanév”, a jelmondatokat „szlogen” vagy „mottó” szóval illeti, míg az ábra elterjedt neve „logó” vagy „embléma”.<ref>{{Cite web |url=http://www.szellemitulajdon.hu/cikkek/vedjegy,-marka,portfolio/a-vedjegybejelentestol-a-vedjegystrategiaig/784/az-elso-vedjegybejelentestol-az-iparjogvedelmi-portfolioig.html |title=Archivált másolat |accessdate=2015-08-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924112657/http://www.szellemitulajdon.hu/cikkek/vedjegy,-marka,portfolio/a-vedjegybejelentestol-a-vedjegystrategiaig/784/az-elso-vedjegybejelentestol-az-iparjogvedelmi-portfolioig.html |archivedate=2015-09-24 }}</ref> A márkanév tehát csupán az egyik '''márkaelem'''.

[[Philip Kotler]] szerint: míg a márka közgazdasági fogalom, addig a [[védjegy]] jogi fogalom. A köznyelv és a sajtónyelv a két fogalmat gyakran összemossa, sőt, a [[földrajzi árujelző]]t is márkaként emlegetik.

* „A piaci verseny résztvevői számára igen lényeges annak elkerülése, megelőzése, hogy áruikat (szolgáltatásaikat) összetévesszék másokéval, vagy ami még rosszabb, hogy utánozzák, hamisítsák azokat. A fogyasztó számára a védjegy biztonságot jelent: az egyes áruk és szolgáltatások azonosításának, egymástól való megkülönböztetésének következtében a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy olyan terméket vásárolt, amit elvárt. A védjegyoltalom, mint kizárólagos [[iparjogvédelem|iparjogvédelmi]] jogosultság, éppen ezt a biztonságot kívánja szolgálni. […] A védjegyoltalom megkönnyíti a jogérvényesítést, mert közhitelesen bizonyíthatóvá tesz olyan tényeket és körülményeket, amelyek a védjegybitorlási eljárásban bizonyítandók. A védjegymenedzsment az a „háttérmunka”, amelynek során egy vállalat gondoskodik az általa használt nevek jogi oltalmáról, az ezekhez fűződő kizárólagos jogok megszerzéséről. A megszerzett jogok adminisztratív fenntartásán túl a vállalatnak fel kell lépnie minden jogsértés ellen, ugyanis ha eltűri, hogy mások is használják a védjegyet az ő engedélye nélkül, az a védjegy megkülönböztető képességének gyengüléséhez, végső esetben a védjegyoltalom megszűnéséhez vezethet. A jól bevezetett védjegy hatalmas vagyoni értéket képvisel, és akár meghatározó szerepet tölthet be egy akvizícióban, vagyis egy vállalatnak egy másik általi felvásárlásában. A védjegyoltalom megsértése számos polgári jogi, vámjogi, illetve büntetőjogi következménnyel járhat.”<ref>[http://www.szellemitulajdon.hu/cikkek/jo-tudni.../vedjegy,-marka,-branding/57/vedjegy%2C-marka%2C-branding.html Védjegy, márka, branding] {{Wayback|url=http://www.szellemitulajdon.hu/cikkek/jo-tudni.../vedjegy,-marka,-branding/57/vedjegy%2C-marka%2C-branding.html |date=20140228073651 }}, szellemitulajdon.hu</ref>

* [[Papp-Váry Árpád]] hangsúlyozza, hogy „a marketingben mindent a fogyasztó oldaláról kell megközelíteni. Márpedig ahogy arra [[Cheverton]] is rámutat…”rámutat, „…a[…] a márka „működésének javát a fejünkben végzi”. A zavar abból fakad, hogy sokan a márka alatt a védjegyet (trade markot) vagy a logót (szimbólumot, emblémát, monogramot) értik. Pedig a márka valami sokkal kevésbé megfogható, mint az előzőek. Mert nemcsak az áru képét jelenti, hanem önmagunkét isis”.”<ref name="doktori">[http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf Az országmárkázás és hatásai: országimázs a kibővült Európai Unióban 11. old.] {{Wayback|url=http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf |date=20150919224943 }}, doktori.nyme.hu</ref>

Amennyiben a márkanév [[védjegy]]oltalom alatt áll, [[szóvédjegy]]nek nevezik. A márkanév sohasem azonos a cégnévvel, viszont a cégnév vezérszavának szerepében állhat. A köznyelv ezen túlmenően márkanévként emlegeti a [[földrajzi árujelző]]ket is. (pl. tokaji bor).

# aA termék (szolgáltatás) sajátos, a termelőhöz vagy a kereskedőhöz kötődő neve;

Ugyancsak előfordulhat, hogy a fogyasztók tévesen cégnévként fogják fel a márkanevet. (pl. „Mercedes cég” Daimler AG helyett vagy „Subaru cég” Fuji Heavy Industries helyett.).

Az AkH. 193. és 194. szabálya, a márkanevek helyesírásáról szószól. lAzAz utóbbi időben egyre többen érdeklődnek a márkanevek helyes írásmódja iránt, beleértve kis- vagy nagy kezdőbetűt, a magyar fonetika szerinti írásmódot stb.<ref>[https://ujszo.com/kultura/a-markanevek-alapveto-helyesirasi-kerdesei A márkanevek alapvető helyesírási kérdései]{{Halott link|url=https://ujszo.com/kultura/a-markanevek-alapveto-helyesirasi-kerdesei |date=2020-06 }}, ujszo.com</ref><ref>[http://www.nyest.hu/hirek/a-markanev-szent A márkanév szent!]<, nyest.hu</ref>

Az első feladatok közé tartozik a fogyasztók- és konkurensek elemzése, a célcsoport meghatározása, majd a [[pozicionálás]] következik. Ennek eredményeként megkülönböztetésre kerül a termék a versenytársak termékeitől.<ref name="Keszténé Kiss Jolán Mitől lesz márka a termék? CEO 2003/3 34.old">[Keszténé Kiss Jolán Mitől lesz márka a termék? CEO 2003/3 34. old.]</ref> Az egyik első lépés a jelenlét. Ismertté kell váljon a márkanév, a vásárlói igényeknek megfelelően kell ezt megvalósítani. Egy sikeres márkának a kommunikációnak megfelelően ki kell tudnia elégítenie a fogyasztó igényeit és adjon valami értéktöbbletet is. ígyÍgy fog idővel kialakulni a márkahűség, ami leegyszerűsíti a vásárló döntését, és megtörténik az újravásárlás.<ref name="http://www.marketinginfo.hu/marketingelmelet/theory.php?id=125">{{Cite web |url=http://www.marketinginfo.hu/marketingelmelet/theory.php?id=125 |title=Archivált másolat |accessdate=2012-06-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121017134120/http://marketinginfo.hu/marketingelmelet/theory.php?id=125 |archivedate=2012-10-17 }}</ref> Sikeresnek akkor nevezhető a márkaépítés, ha a márkanév meghallása után a potenciális fogyasztók be tudják azonosítani a fogalom mögött levő terméket, szolgáltatást, szervezetet. Eredményesnek akkor, ha a vásárló hajlandó a többletet kifizetve vásárolni, és amikor újra szükséglet lép fel nála, akkor ismét ugyanazt a márkát választja. A márkáknak is van életútjuk, így lehetséges a két szint között is márkákat azonosítani.

Vannak vállalatok, akik sikeresebbek a márkaérték növelésben, kiterjesztésében. Ilyen például a [[Disney]] cég (pl.: Micimackó brand), vagy a Coca-Cola (a sima és a light termékeivel).

A legnépszerűbb brandek a Facebookon, a számok a márkák oldalát lájkoló felhasználók számát jelentik,<ref>[http://www.socialbakers.com/facebook-pages/brands/ Facebook statistics - Brands] {{Wayback|url=http://www.socialbakers.com/facebook-pages/brands/ |date=20120506124850 }}, socialbakers.com {{en}}</ref> a listák a 2012. május eleji állapotot tükröznektükrözik:

A mai felfogás szerint a márka önmagában is érték. Évente az Interbrand tanácsadó cég egy rangsort állít fel a globális márkákból, a márka becsült értéke alapján. Ezen márkáknak legalább 3 földrészen jelen kell legyeneklenniük.

A márka értéketmárkaértéket meghatározzák következő tényezők:<ref name="Keszténé Kiss Jolán Mitől lesz márka a termék? CEO 2003/3 33.old">[Keszténé Kiss Jolán Mitől lesz márka a termék? CEO 2003/3 33. old.]</ref>

*márkanévMárkanév ismertsége;

*márkahű fogyasztók;

*érzékelhető minőség;

*a márkához köthető asszociációk.