Wikipédia

„Urbanisztika” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
4. sor:
 
A kifejezés megalkotójának [[Ildefons Cerdà]] [[katalánok|katalán]] mérnököt tartják, aki [[Barcelona]] 1850 körül készített fejlesztési tervével rakta le a tudományág alapjait. Könyvét, az [[1867]]-ben megjelent ''Teoría general de la urbanizacion'' (Az urbanizáció általános elmélete) a világ számos nyelvére lefordították, magyarul 2017-ben jelent meg.<ref>{{CitWeb |url=http://art7.hu/irodalom/ildefonso-cerda-az-urbanizacio-altalanos-elmelete/ |szerző=[[Mohai V. Lajos]] |cím=Az urbanisztika alapműve |dátum=2017-01-22 |oldal= |elér=2018-05-22 |weblap=Art7 }}</ref> Az urbanisztika fogalma a különböző nyelvekben, kultúrákban és korszakokban változik. Jelentéstartalma összefügg a kialakulásával, ezért kisebb-nagyobb mértékben eltérő például az angol, a német, francia, vagy olasz szóhasználatban, így a magyar kifejezésnek is saját története és jelentése van. Hazánkban [[Granasztói Pál]] szakirodalmi munkásságában jelentkezett először az 1960-as évek elején az a meglátás, hogy a város fejlesztésével kapcsolatos tevékenység túlnő az akkoriban "városépítésnek" nevezett, nagyrészt építészek és mérnökök által gyakorolt, leginkább műszaki jellegű feladatokon, és a közegészségügytől, a [[Társadalomtudományok listája|társadalom]]- és gazdaságtudományok különféle válfajain át a [[Földrajztudomány|geográfiáig]], biológiáig, vagy éppen a [[Közigazgatás|közigazgatás-szervezésig]] terjedően szakterületek széles körének összehangolt alkalmazására van szükség a települések, térségek megalapozott tervezéséhez. A nagyrészt térbeli viszonyokkal, feltételekkel foglalkozó urbanisztika fogalmát sokáig a városépítés, városrendezés vagy a "városépítés" kifejezések szinonimájaként használták, így megkülönböztetve a nagyrészt a fizikai környezet alakítására vonatkozó tervezést, irányítást azoktól a stratégiai, vagy operatív, nagyrészt társadalmi és gazdasági tervezési karakterű tevékenységektől, amelyeket a rendszerváltozás előtt az [[Országos Tervhivatal]]ban, vagy a tanácsok tervosztályain erős politikai összefüggésrendszerrel "népgazdasági tervezés" címszó alatt folytattak, ide értve a hosszú- (30 éves), közép- (15 éves) és rövidtávú (5 éves), illetve éves tervezés tevékenységeit is.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozást]] és az EU-csatlakozást követően, amikor a fejlesztés tervezése területi és települési szinten is ismét bekerült a közhatalmi szervezetek szokásosan gyakorolt tevékenységei közé, az urbanisztika az a legszélesebb értelemben használt gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a területek (térségek) és települések, vagy azok csoportjainak fejlesztését, annak tervezését, illetve megalapozó [[Településtudomány|kutatását]], vagy korábbi, az európai szokásoknak jobban megfelelő szóhasználattal -– a települések helyett -– a városkutatás, várostervezés, városépítés, városigazgatás és városmarketing különféle tevékenységeit.
 
A magyar szóhasználat jórészt egybeesik az angol "urban development", vagy a német "Stadtentwicklung" , illetve "Städtebau" jelentéstartalmával, lényeges különbség azonban, hogy amíg az utóbbiak általában nem tartalmazzák a magyarul "vidékfejlesztés", vagy "falufejlesztés" fogalommal illetett tevékenységeket, a magyar szakmai-jogi szóhasználatban a "település" előtag rendszerint azt jelzi, hogy a magyar urbanisztika sajátjának tekinti a falvak, tanyák, vidéki térségek (egyes szakírók szóhasználata szerint "a társadalom területi megjelenési formáinak"<ref>(pl. [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]): Településeink múltából jövő felé előadás (MTA VEAB konf. 1990. nov. 6. megj.: MTA VEAB: A Dunántúl Településtörténete IX. kötetben - {{ISBN|963-01-0441-5}}</ref>) fejlesztésének kérdéseit is.
43. sor:
 
== Műhelyei ==
Legfontosabb hazai műhelyei évtizedek óta az 1966-ban alapított [[Magyar Urbanisztikai Társaság]] (MUT), és 2008-tól annak nonprofit szakmai innovációs cége, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK), valamint az 1957-ben alapított VÁTI szakmai utódaként létrejött Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Sajátos műhelyeket jelentenek az olyan, úttörő tevékenységgel, alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó városfejlesztő társaságok, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlatba ültetésével a mindennapi munka során alkalmazható módszerek kipróbálásában, illetve terjesztésében töltenek be fontos szerepet, mint például a városrehabilitációban a Budapest-józsefvárosi RÉV8 Zrt., a [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] SEM IX. Zrt., vagy a városmarketingben a [[Fővárosi Önkormányzat]] hasonló szervezete, a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Tudományos hátteréből kiemelkedik az [[MTA Regionális Kutatások Központja]], de ide sorolható a [[Magyar Tudományos Akadémia]], illetve a magánszféra sok más kutatóhelye, illetve számos kísérleti alkalmazásokkal, innovációkkal a mindennapi életben próbálkozó várostervező cég is. Főként a térségi tervezésben és irányításban játszanak szerepet az EU-s támogatások felhasználásához létrehozott regionális fejlesztési ügynökségek. 2012-ben megalakult, és 2014 végén megszűnt az országos elemzésekkel, stratégiák készítésével foglalkozó kormányzati urbanisztikai szervezet, a [[Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal]] (NTH). A legfontosabb nemzetközi urbanisztikai szervezet az európai hivatásos várostervezőket tömörítő [https://en.wikipedia.org/wiki/ECTP-CEU ECTP-CEU] (eredetileg European Council of and Town Planners, jelenleg European Council of Spatial Planners -– Conseil européen des urbanistes), ahol a MUT képviseli a magyar urbanistákat.
 
== Oktatása ==
 
Oktatásának központja hagyományosan a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]]-n zajló építészképzés keretében az 1928-ban alapított Városépítési Tanszéke volt. A rendszerváltást követően ez a hegemónia megtört, ma számos egyetemen folyik az urbanisztika, illetve különféle részterületeinek a tanítása. Ezek közül átfogó urbanisztikai tudás átadására törekszik a településmérnök-képzés két helyszíne, a [[Budapesti Corvinus Egyetem]] Tájépítészeti Karának Településépítészeti Tanszéke, és a [[Pécsi Tudományegyetem]] Pollack Mihály Műszaki Karának Urbanisztika Tanszéke. Részterületi szakmai súlypontokkal képez például -– a teljesség igénye nélkül -– közgazdászokat a BME Társadalom- és Gazdaságtudományi Kara Szociológia és Kommunikáció Tanszékének terület- és városfejlesztési közgazdászképzése, geográfusokat az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]], a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi]] és a [[Szegedi Tudományegyetem]] geográfusképzése, építészeket -– posztgraduálisan -– a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke. Az elmúlt évtizedben az urbanisztika egyre fontosabbá válásával párhuzamosan számos képzési helyen indult az urbanisztika különféle részterületeivel az oktatás különféle szintjein foglalkozó képzés, illetve továbbképzés, ezek összefogására alakult meg a MUT Felsőoktatási Tagozata 2010. elején.
 
== Források és szakirodalom ==
* Castells, Manuel: La question urbaine, 1972
* ECTP-CEU Founding Charter, Bruxelles, 1996.
* [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]]: Magyar város. Budapest, 1938.
* [[Granasztói Pál]]: Város és építészet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1960.
* [[Granasztói Pál]]: Építészet és urbanisztika (Településtudományunk néhány mai problémája). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973.
* [[Pierre Vago]]: PIERRE VAGO Egy mozgalmas élet (p.&nbsp;156-157) -– Holnap K. 2002. -– {{ISBN|963-346-545-1}}
* Szerk. biz.: Területi és települési fogalmak értelmezése – 1995. MTA Állam és Jogtudományi Intézet: (Bartke I. Brenner J. Kőszegfalvi Gy. Valér É.) – A BM. Településfejl. és Lakásügyi Főo. megbízásából: Vitaanyag (Belügymin. irattár, és KT_Archív _VeML).
* [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]: Változó urbanisztika (Középvárosok reflektorfényben). Veszprém, Jótanács, 1986.6. (KT_ARCHIV_VeML)
* [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]: Kormányzati -– önkormányzati szerepmegosztás a terület- és településfejlesztésben I-II. Comitatus 1995. 4. és 5. -– HU {{ISSN|1215-315X}}
* [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]: Tartalmi és szerkezeti vázlat a kidolgozandó településügyi törvényhez (BM belső d. -KT_ARCHÍV_ VeML)
* [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről. Comitatus, Vp. 1996.8-9 (p 2336) HU {{ISSN|1215-315X}}
* Kósi Kálmán – Valkó László: Környezetmenedzsment. Typotex Kiadó. Bp., 2006.
* KSH Ter. STAT. Főoszt.: Térgazdasági és területi statisztikai fogalmak -– Bp. 1972. -– Statisztikai K.V. 679972 sz.
* Lengyel Imre – Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2004.
* Meggyesi Tamás: Urbanisztika és rendszerelmélet -– demográfia, Budapest. 1971. 2-3 sz.
* [[Lewis Mumford]]: A város a történelemben. Gondolat K. Bp. 1985. -– {{ISBN|963-281-577-7}}.
* Nemes Ferenc-Szelényi Iván: A lakóhely mint közösség. Budapest, 1967.
* Ongjerth Richárd: Területi társadalmi tervezés. Budapest, 1996.
71. sor:
* Ongjerth Richárd: A településfejlesztési program. BM Településfejlesztési füzetek 25. MKI Budapest. 2003.
* [[Perényi Imre (építészmérnök)|Perényi Imre]]: Város Ember Környezet. Műszaki K. 1976. Bp. {{ISBN|963-10-0907-6}}.
* [[Perényi Imre (építészmérnök)|Perényi Imre]]: Korunk urbanisztikája. Műszaki K. Bp. 1979. -– {{ISBN|963-10-2694-9}}.
* [[Wolf Schneider]]: Városok Urtól Utópiáig. Gondolat K. Bp. 1973. -– Egyetemi Ny. 73/770 sz.
* Szlávik János: Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás. KJK-KERSZÖV Kiadó. Bp., 2005.
* [[Eugene Hénard]]: A jövő városai, 1910
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Urbanisztika”