„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A két végpontja a mai [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] pesti hídfője, illetve a mai [[Rákóczi híd]] pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a Duna-part). A budai folytatást hamar kigondolták, már [[1903]]-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] is hátráltatták elkészültét, így az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] csak [[1950]]-re készült el.
 
A városligeti felüljárók építése 1967-ben kezdődött. A felüljáró építése során az útátjáró helyét teljesen igénybe vették, így a terelőutak kijelölésével a Róbert Károly körúti és a Hungária körút között, a {{vvr|70}} és a {{vvr|100a}}on átvezető szintbeni kettős [[Halálsorompó|sorompót]] 1967 nyarán szüntették meg. Az irányonként két sávos felüljáró 1969-ben készült el. (Kiszélesítése irányonként három sávosra, közepén a [[Kacsóh Pongrác út]]ig hosszabbított 1-es villamos pályájával 1987-ben készült el.) Mellette a szintbeni útátjárót nem számolták fel teljesen. A felüljáró alatt a vasúti delta által közrezárt terület megközelítésére egy szakasza megmaradt. Ennek a városi forgalomban betöltött szerepe azonban jelentéktelen.) Ezzel párhuzamosan az [[M3-as autópálya]] fővárosi bevezető szakaszának torkolata a Hungária körút torkolatában 1980-19821980–1982 között épült. A kiszélesített [[Kacsóh Pongrác út]] elején 1970-ben épült régi, irányonként egy sávos mellé ekkor épült a két szélső, két sávos felüljáró, amely egyben a {{vvr|100a}} vasútvonalat is áthidalja a Városligeti elágazás fölött.<ref>http://pestbuda.hu/cikk/20170724_a_hungaria_masfel_evszazadig_epult_budapest_kulso_korutja</ref>
 
Az Árpád híd 1980-19841980–1984 között nyerte el mai szélességét. [[1981]]-től az [[Budapest III. kerülete|óbudai]] Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]] pályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Rákóczi hídig.
A Thököly út és a Mogyoródi út között 1993-ig, a Könyves Kálmán körúton, a Mester utca és Gyáli út között szakaszon 1995-ig volt mindössze irányonként két sáv széles az úttest, aszfalt helyett az eredeti bazaltkockakő burkolattal. A körút déli, [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] részét már csak a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás után]] építették ki mai formájára, Budára pedig csak [[1995]]-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis az 1992-ben elkezdett [[Rákóczi híd]]. Ma már a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon keresztül átvezetve, végül 2019 nyara óta már a [[kelenföldi vasútállomás]]ig halad az 1-es viszonylat.<ref>http://hvg.hu/itthon/20150320_mar_ujbudaig_jar_a_fovarosi_1es_villamos</ref> A Salgótarjáni utca és a Kőbányai út közötti úgynevezett "Dohánygyári„Dohánygyári aluljáró"aluljáró” a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített, eredetileg irányonként két sávos műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi irányt átvezető műtárgy a 3,8 méteres alacsony belmagasság miatt az ennél magasabb rakományú járművek számára nem járható. A 2000-ben elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.<ref>http://iho.hu/hir/a-dohanygyari-attores-151216</ref>
 
Mai, irányonként három sávos formáját is csak a motorizáció berobbanása után, a [[20. század]] folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az [[1990-es évek]] közepéig, azaz valamivel több mint 120 évig tartott.
* [[Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem]]
* [[Hidegkuti Nándor Stadion]]
* MÁV - Északi Járműjavító
* ''Ganz Művek''
* [[Népliget]]
1 265

szerkesztés