Wikipédia

„Harry Seeley” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
|képaláírás̠ =Harry Seeley az [[1880-as évek]]ben
}}
'''Harry Govier Seeley''' ([[London]], [[1839]]. [[február 18.]] – [[London]], [[Kensington]], [[1909]]. [[január 8.]]) [[angolok|angol]] [[Őslénytanőslénytan|paleontológus]]. {{Zoonév|Seeley}}
 
== Élete és munkássága ==
Harry Seeley [[London]]ban született. Richard Hovill Seeley ékszerész és annak második feleségének, Mary Goviernek a fia volt. A [[kensington]]i Royal School of Mines-ban tanult, aztán [[1859]]-től [[Adam Sedgwick]] asszisztense lett [[Cambridge]]-ben, a Woodwardian MuseumnálMuseum-nál. [[1863]]-ban Cambridge-ben a [[Sidney Sussex College]]-ban sikeresen elvégezte tanulmányait.<ref>{{Venn|id=SLY863HG|name=Seeley, Harry Govier}}</ref> A [[British Museum]] is és az angol Geological Survey is meghivta Seeleyt munkatársnak, de ő mindkettőjük meghívását visszautasította, mivel önállóan akart dolgozni. Később elfogadott a cambridge-i [[King's College]]-ben egy földrajztanári állást. [[1876]]-ban a londoni [[Bedford College]]-ban dolgozott. [[1896]] és [[1905]] között a [[Dulwich College]] geológiai és fiziológiai oktatója, illetve a londoni King's College geológiai és ásványtani professzora volt.
 
[[1872]]-ben feleségül vette Eleanora Jane-t, aki William Mitchell of Bath leánya volt. Harry Seeley leánya, Maude [[Arthur Smith Woodward]] [[Royal Society|FRS-tag]] felesége lett. Seeley 69 évesen, a londoni Kensingtonban halt meg. A [[Brookwood temető]]ben temették el.
12. sor:
Seeley a [[dinoszauruszok]]at két csoportra osztotta, a [[hüllőmedencéjűek]]re ''(Saurischia)'' és a [[madármedencéjűek]]re ''(Ornithischia)''. A csoportok különválasztásánál, Seeley figyelembe vette a medencecsontokat és az ízületeket is. [[1888]]-ban kiadta tanulmányát, amelyről egy évvel korábban már előadást is tartott.<ref>H. G. Seeley, On the Classification of the Fossil Animals Commonly Named Dinosauria, Proc. R. Soc. Lond. January 1, 1887 43:165–171; doi:10.1098/rspl.1887.0117. See [http://www.lindahall.org/events_exhib/exhibit/exhibits/dino/see1888.shtml "Paper Dinosaurs"] {{Wayback|url=http://www.lindahall.org/events_exhib/exhibit/exhibits/dino/see1888.shtml |date=20110927164539 }} An Exhibition of Original Publications from the Collections of the Linda Hall Library.</ref> A kortárs őslénykutatók, abban az időben sokféle kategóriába helyezték a dinosauruszokat; a kategóriák megalkotásában a lábfejek és a fogak alakja játszott szerepet. A mai napig csak a Seeley-féle csoportosítás maradt fent. Ő volt az első, aki megértette, hogy a [[madarak]] nem a madármedencéjűek leszármazottjai, hanem a hüllőmedencéjűeké. Harry Seeley annyira különbözőnek tartotta a két csoportot, hogy egyik javaslata szerint a dinoszauruszokat szét kéne választani, nem pedig egyetlen csoportnak tekinteni, mivel úgysem egy őstől származnak. Csak az [[1980-as évek]]ben, az új [[kladisztika|kladisztikus vizsgálatok]] bizonyították be, hogy a hüllőmedencéjűek és a madármedencéjűek csoportjainak a [[triász]] korban közös őse volt. Élete során Seeley számos dinoszaurusznak adott nevet, és sok maradványt írt le.
 
Híres könyve, amelynek címe „Pterosaurs„''Pterosaurs, Dragons of the Air”Air''” (1901), a [[pteroszauruszok]] és a madarak párhuzamát hivatott bemutatni. Seeley szerint a pteroszauruszoknak és a madaraknak közös őse volt, de manapság tudjuk már, hogy ez az állítás nem igaz. Sir [[Richard Owen]] őslénykutatót felbőszítette azzal az állítással, miszerint a pteroszauruszok melegvérűek és aktív repülők voltak, mivel Owen ezeket az állatokat hidegvérű, lassú, siklórepülőnek tartotta. Manapság tudjuk, hogy Seeleynek volt igaza.
 
[[1879]] júniusában megválasztották [[Royal Society|FRS-tag]]nak, a hüllőkkel és dinoszauruszokkal kapcsolatos kitartó munkájáért.<ref> {{cite web| url=http://www2.royalsociety.org/DServe/dserve.exe?dsqIni=Dserve.ini&dsqApp=Archive&dsqCmd=Show.tcl&dsqDb=Persons&dsqPos=0&dsqSearch=%28Surname%3D%27seeley%27%29|title= Library and Archive catalogue| publisher= The Royal Society | accessdate= 11 October 2010}} </ref> [[1887]]-ben elnyerte a Croonian Lecture meghivását.
21. sor:
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
=== Fordítás ===
* {{fordítás|en|Harry Seeley|oldid=}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Harry_Seeley”