„Neoklasszicista zene” változatai közötti eltérés

Az 1920-as években jelent meg a neoklasszicista irányzat, amely nevével ellentétben nem annyira a XVIII. századi [[klasszicista zene]], mint inkább az azt megelőző [[barokk zene]] formai elveinek és stílusának felújítására, és a modern zene elmeinek összeegyeztetésére tett kísérletet. Ez egyben a [[romantikus zene]] hagyományainak megtagadását jelentette. A neoklasszicizmus elméleti megalapozása [[Ferruccio Benvenuto Busoni]] és [[Erik Satie]], illetve a költő [[Jean Cocteau]] nevéhez fűződik. Ismertebb képviselője volt: [[Paul Hindemith]], [[Casella]], [[Honegger]], [[Martinu]], de [[Sztravinszkij]] munkásságának egy része is ide sorolható.