„Belgium világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

szöveg bővítés
(szöveg bővítés)
(szöveg bővítés)
| Védett terület: 410 ha, puffer zóna: 168 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/996 996]
|-
| Az óvárost körülvevő régi erődítmények és malmok maradványai ezen csatornák mellett találhatóak. Brugge Európa kiemelkedő látványossága köszönhetően annak, hogy a városközpont a középkor óta alig változott.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/996 |title=Historic Centre of Brugge |publisher=[[UNESCO]] |accessdate=10 August 2016}}</ref><ref>{{cite book|last = Dunton|first = Larkin|title = The World and Its People|publisher = Silver, Burdett|series =|year = 1896|page = 158}}</ref> Ekkor Európa egyik kereskedelmi és kulturális fővárosa volt, rajta keresztül zajlott az [[Anglia]] és a kontinens közötti posztókereskedelem jelentős része. A város a [[15. század]]ban élte fénykorát, amikor a [[Burgundi Hercegség|burgundiai hercegek]] udvara is itt volt, és ekkor váltak a késő [[Gótika|gótikus]] építmények a városkép meghatározó részévé. Ekkor a [[flamand művészet]], [[Miniatúra|miniatúrafestészet]] és nyomdászat egyik központja is volt. Nem sokkal ezután a [[Zwin]] folyó eliszaposodott, ennek következtében a kereskedelem gyorsan hanyatlani kezdett. Az ovális alaprajzú város legfontosabb épületei a patríciusházak, a kereskedők irodaházai, a városháza és Brugge jelképe a posztócsarnok. Csatornahálózata 1600 és 1800 között épült ki. Az óvárost körülvevő régi erődítmények és malmok maradványai ezen csatornák mellett találhatóak. A [[19. század]]ban letelepült angol arisztokraták nagymértékben hatottak Brugge kulturális életére. 1815 és 1830 között a [[Egyesült Holland Királyság]] része volt, 1830-tól tartozik Belgiumhoz.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-