„Belgium világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

szöveg bővítés
(szöveg bővítés)
(szöveg bővítés)
| Védett terület: 172 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1006 1006]
|-
|A belgiumi [[Mons (Belgium)|Mons]] városától 6&nbsp;km-re délkeletre lévő [[Spiennes]] közelében található [[Európa]] legnagyobb újkőkorszaki kovakőbányája, amely mintegy 100 hektár területre terjed ki, és leginkább a neolitikum közepe-vége felé (Kr. e. 4400-3000) volt használatban. A terület, amely [[Belgium]] [[Vallónia]] régiójában, [[Hainaut (tartomány)|Hainaut]] tartományban található, és teljes kiterjedése 172 hektár.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/1006 |title=Neolithic Flint Mines at Spiennes (Mons) |publisher=[[UNESCO]] |accessdate=10 August 2016}}</ref> A tűzkőbányák Európa legnagyobb ősi bányarendszerét alkotják. A felszín alatti tűzkőbányászat évezredeken keresztül zajlott, eszközeik alapanyagát többféle fejtési módszerrel termelték ki. Az itt élők 5-16 méter mély függőleges járatokat vágtak a kőzetbe és elágazó tárnarendszert építettek ki, amelynek egy részét még nem tárták fel. A bányarendszer közvetlenül kapcsolódott egy településhez, ahol a lakók a pattintott kődarabokból eszközöket, szerszámokat, fegyvereket készítettek, a felesleggel pedig kereskedtek. A bányászat körülbelül az [[i. e. 8. század]] közepéig folyt, de a bánya melletti település még a [[Római Birodalom|római időkben]] is létezett. A bányát egy vasútépítés során a [[19. század]]ban fedezték fel, a [[régészet]]i feltárások során a település melletti földtöltések maradványait is megtalálták, amelyeknek funkciója nem egyértelmű. A környéken lévő szántóföldeken kovakődarabok milliói szóródtak szét, ezek ma is láthatók.
|}
{| {{széptáblázat}}