„Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

táblázat átalakítás
(táblázat átalakítás)
(táblázat átalakítás)
|-
|A [[Yellowstone Nemzeti Park]] a világ legrégibb nemzeti parkja az USA [[Wyoming]], [[Montana (állam)|Montana]] és [[Idaho]] szövetségi államainak területén, a [[Sziklás-hegység]]ben. Kiterjedése 8980 négyzetkilométer. Híres [[gejzír]]eiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről. A nemzeti parkot 1872-ben alapították, és 9000 négyzetkilométeren terül el az észak-amerikai [[Sziklás-hegység]]ben. A területen található nagy magassági különbségek a mérsékelten száraz [[Sztyeppe|sztyeppétől]] az alpesi [[Tundra|tundráig]] számos növényi életközösséget hoztak létre. A park a hegység szeizmikusan legaktívabb részén terül el, ahol 2 millió évvel ezelőtt [[Tűzhányó|vulkáni]] tevékenység kezdődött. A három hullámban történt kitöréssorozat végén egy 45 kilométer széles és 75 kilométer hosszú [[kaldera]] keletkezett. A parkban található a világ ismert [[geotermikus jelenségek|geotermikus jelenségeinek]] a fele, hőforrások, [[gejzír]]ek, sárbuborékokkal teli tavak és sziklahasadékokból előtörő forró gőz. Ezek a jelenségek a kikristályosodó [[Magma|magmából]] nyernek energiát. Közülük a leghíresebb az Old Faithful („Öreg Hűséges”), ami nagyjából óránként 60 méter magas vízoszlopot lövell ki. A park területén a változatos növényzet mellett sokféle állat is él, többek között [[Grizzly medve|grizzly medvék]], farkasok, [[bölény]]ek és [[jávorszarvas]]ok.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="6"| [[Kép: American alligator Everglades National Park 0024.JPG|250px]]
| '''[[Everglades Nemzeti Park]] '''
| -
| 1979
|-
| Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 1993-2007, 2010 -
|-
| Természeti (VIII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 567 017 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/76 76]
|-
| A [[Florida]] déli részén fekvő [[Everglades Nemzeti Park]] őrzi Észak-Amerika egyetlen szubtrópusi nemzeti parkját az Everglades édesvízi mocsarainak élővilágát. Az 1947. december 6-án alapított park területe 6105 km², s ezzel az Egyesült Államok második legnagyobb nemzeti parkja, annak ellenére, hogy ez a terület az eredeti vizes élőhely területének csak 20%-a.
A övezet nagy része üledékes [[mocsár]]vidék. Területén [[brakkvíz]]es zónák, [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrove]] mocsarak, hatalmas kiterjedésű nádasok és fenyőligetek váltakoznak. Ezek az összetett természetes élőhelyek számos [[Endemikus élőlény|endemikus]] fajnak adnak otthont. A park területén több mint ezer növény és hétszáz állatfajt azonosítottak. Közéjük tartoznak a floridai párducok, [[delfin]]ek, [[Tengeritehenek|tengeri tehenek]], [[teknősök]], [[kígyók]], [[Aligátorfélék|aligátorok]], [[krokodilok]], [[Gödényfélék|pelikánok]], kormoránok, 275 halfaj, 60 hüllőféle és rovarok. A park a kontinens mérsékelt és szubtrópusi övezetének választóvonalán helyezkedik el. A növényzet legfontosabb elemei a mangrovefák, a ciprusfélék, agávék, kaktuszok, fenyőfák és sásfélék. A közeli városok ivóvízigénye, valamint a mezőgazdasági és halászati területek folyamatos növekedése miatt a park 2010-ben felkerültóta a [[Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája|veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó listáralistán]] van..
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[FileKép:Gcnp symmetry.jpg |150px250px]]
| ''' [[Grand Canyon Nemzeti Park]]'''
|-
| 1979
|-
| Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 493 270 ha, ivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/75 75]
|-
| A Grand Canyon Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik legrégebbi nemzeti parkját kongresszusi törvényhatározattal hozták létre 1919-ben. Központi látványossága a [[Grand Canyon]], melynek szurdokaiban folyik a [[Colorado (folyó)|Colorado]]. A park területe 4926 km², [[Coconino megye|Coconino]] és [[Mohave megye|Mohave]] megyékben fekszik és a 445,8 kilométer hosszú, másfél kilométer mély kanyon uralja. A kanyon legkeskenyebb része kétszáz méter, a legszélesebb harminc kilométer. A terület feltérképezésére csak a [[19. század]] közepén került sor. A feltételezések szerint hatmillió év alatt alakulhatott ki, és az [[Erózió (geológia)|erózió]] napjainkban is folytatódik. Az oldalfalakon látható vízszintes kőzetrétegek közül a legrégebbieket kétmilliárd évesre becsülik. A park nagy magasságkülönbségei miatt a sivatagitól a hegyi körülményekig változatos élőhelyek jöttek létre. A kanyon öt különböző [[vegetáció]]s területre oszlik, ahol a gyakran ötven fokot is elérő hőmérsékletben csak a legtűrőképesebb növények és állatok maradnak életben. A parkban 76 [[Emlősök|emlős]]-, 299 [[Madarak|madárfaj]], 41 [[hüllők|hüllő]] és [[Kétéltűek|kétéltű]], valamint 16 [[Halak|halfaj]] él. A [[régészet]]i feltárások során kiderült, hogy a helyszínen talált legkorábbi településnyomok megközelítőleg négyezer évesek. A parkban eddig több mint kétezer-hatszáz lelőhelyet azonosítottak, köztük cohonina és anasazi indiánok lakhelyeit.
|}
 
! class="unsortable"| {{nowrap|Forr.}}
|-
| [[File:YellowstonefallJUN05.JPG|150px]]
| [[Park megye (Wyoming)|Park megye]] , [[Teton megye (Wyoming)|Teton megye]] , [[Gallatin megye (Montana)|Gallatin megye]] , [[Fremont megye (Idaho)|Fremont megye]]
| [[Wyoming]], [[Montana (állam)|Montana]], [[Idaho]]
| {{sort|00|N/A}}
| 28; 1978; vii, viii, ix, x
|
|<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/28 |title=Yellowstone National Park |accessdate=September 11, 2012 |publisher=UNESCO}}</ref>
|-style="background-color:#D0E7FF"
| [[Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán]]
| [[File:GlacierBay3.jpg|150px]]
| Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb [[Grizzly medve|grizzly]], [[Rénszarvas|karibu]] és [[Alaszkai vadjuh|Dall-birka]] Ez a világörökségi helyszín volt az első olyan a listán, amelynek területén több ország osztozott. A védett terület több parkból a Klnane (Yukon Territory), a Tatshenshini- Alsek (British Columbia) Wrangell-St. Elias (Alaszka) és a Galcier Bay (Alaszka) parkokból jött létre. A nemzeti parkban található a százharminc kilométer hosszú Bagley jégmező, Észak-Amerika legnagyobb hegyláb[[gleccser]]e, valamint jégmezők, vízesések, folyók, nagy kiterjedésű [[Tundra|tundrák]] és erdőségek. A hideg időjárás ellenére növényzete változatos, főleg nyírfákból, bogyós bokrokból, lombhullató és örökzöld fafajtákból, hegyi rétekre jellemző fűfélékből, [[zuzmók]]ból és bokrokból áll. A park a tengerszint feletti magasságtól függően három fő ökológiai területre oszlik, ezek a tengerparti terület, az északi tűlevelűek által ural terület, valamint a hegyi tundra. A folyókban és a tavakban számos édesvízi halfaj él, köztük az alaszkai csendes-óceáni lazac mind az öt fajtája.
|<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/72 |title=Kluane/Wrangell-St. Elias/Glacier Bay/Tatshenshini-Alsek |publisher=UNESCO |accessdate=September 15, 2012}}</ref>
|-
| [[Grand Canyon Nemzeti Park]]
| [[File:Gcnp symmetry.jpg|150px]]
| [[Coconino megye]] és [[Mohave megye]]
| [[Arizona]]
| {{sort|00|N/A}}
| 75; 1979; vii, viii, ix, x
| A Grand Canyon Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik legrégebbi nemzeti parkját kongresszusi törvényhatározattal hozták létre 1919-ben. Központi látványossága a [[Grand Canyon]], melynek szurdokaiban folyik a [[Colorado (folyó)|Colorado]]. A park területe 4926&nbsp;km², [[Coconino megye|Coconino]] és [[Mohave megye|Mohave]] megyékben fekszik és a 445,8 kilométer hosszú, másfél kilométer mély kanyon uralja. A kanyon legkeskenyebb része kétszáz méter, a legszélesebb harminc kilométer. A terület feltérképezésére csak a [[19. század]] közepén került sor. A feltételezések szerint hatmillió év alatt alakulhatott ki, és az [[Erózió (geológia)|erózió]] napjainkban is folytatódik. Az oldalfalakon látható vízszintes kőzetrétegek közül a legrégebbieket kétmilliárd évesre becsülik. A park nagy magasságkülönbségei miatt a sivatagitól a hegyi körülményekig változatos élőhelyek jöttek létre. A kanyon öt különböző [[vegetáció]]s területre oszlik, ahol a gyakran ötven fokot is elérő hőmérsékletben csak a legtűrőképesebb növények és állatok maradnak életben. A parkban 76 [[Emlősök|emlős]]-, 299 [[Madarak|madárfaj]], 41 [[hüllők|hüllő]] és [[Kétéltűek|kétéltű]], valamint 16 [[Halak|halfaj]] él. A [[régészet]]i feltárások során kiderült, hogy a helyszínen talált legkorábbi településnyomok megközelítőleg négyezer évesek. A parkban eddig több mint kétezer-hatszáz lelőhelyet azonosítottak, köztük cohonina és anasazi indiánok lakhelyeit.
| <ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/75 |title=Grand Canyon National Park |accessdate=November 25, 2012 |publisher=UNESCO}}</ref>
|-style="background-color:#FFE6BD"
| [[Everglades Nemzeti Park]]†
| [[File:Everglades.jpg|150px]]
| [[Miami-Dade megye]], [[Monroe megye (Florida)|Monroe megye]], és [[Collier megye]]
| [[Florida]]
| {{sort|00|N/A}}
| 76; 1979; viii, ix, x
| A [[Florida]] déli részén fekvő [[Everglades Nemzeti Park]] őrzi Észak-Amerika egyetlen szubtrópusi nemzeti parkját az Everglades édesvízi mocsarainak élővilágát. Az 1947. december 6-án alapított park területe 6105&nbsp;km², s ezzel az Egyesült Államok második legnagyobb nemzeti parkja, annak ellenére, hogy ez a terület az eredeti vizes élőhely területének csak 20%-a.
A övezet nagy része üledékes [[mocsár]]vidék. Területén [[brakkvíz]]es zónák, [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrove]] mocsarak, hatalmas kiterjedésű nádasok és fenyőligetek váltakoznak. Ezek az összetett természetes élőhelyek számos [[Endemikus élőlény|endemikus]] fajnak adnak otthont. A park területén több mint ezer növény és hétszáz állatfajt azonosítottak. Közéjük tartoznak a floridai párducok, [[delfin]]ek, [[Tengeritehenek|tengeri tehenek]], [[teknősök]], [[kígyók]], [[Aligátorfélék|aligátorok]], [[krokodilok]], [[Gödényfélék|pelikánok]], kormoránok, 275 halfaj, 60 hüllőféle és rovarok. A park a kontinens mérsékelt és szubtrópusi övezetének választóvonalán helyezkedik el. A növényzet legfontosabb elemei a mangrovefák, a ciprusfélék, agávék, kaktuszok, fenyőfák és sásfélék. A közeli városok ivóvízigénye, valamint a mezőgazdasági és halászati területek folyamatos növekedése miatt a park 2010-ben felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó listára.
| <ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/76 |title=Everglades National Park |accessdate=November 25, 2012 |publisher=UNESCO}}</ref><ref name="17-sess-p20-21">{{cite web |url=http://whc.unesco.org/archive/1993/whc-93-conf002-14e.pdf |title=World Heritage Committee: Seventeenth session|format=PDF |publisher=UNESCO |accessdate=26 June 2011|pages=20–21}}</ref><br/><ref name="34-sess-p82-83">{{harvnb|34th session|2010|pp=82–83}}</ref>
|-
| [[Függetlenségi Csarnok]]