„Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

táblázat átalakítás
(táblázat átalakítás)
(táblázat átalakítás)
|A Grand Canyon Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik legrégebbi nemzeti parkját kongresszusi törvényhatározattal hozták létre 1919-ben. Központi látványossága a [[Grand Canyon]], melynek szurdokaiban folyik a [[Colorado (folyó)|Colorado]]. A park területe 4926 km², [[Coconino megye|Coconino]] és [[Mohave megye|Mohave]] megyékben fekszik és a 445,8 kilométer hosszú, másfél kilométer mély kanyon uralja. A kanyon legkeskenyebb része kétszáz méter, a legszélesebb harminc kilométer. A terület feltérképezésére csak a [[19. század]] közepén került sor. A feltételezések szerint hatmillió év alatt alakulhatott ki, és az [[Erózió (geológia)|erózió]] napjainkban is folytatódik. Az oldalfalakon látható vízszintes kőzetrétegek közül a legrégebbieket kétmilliárd évesre becsülik. A park nagy magasságkülönbségei miatt a sivatagitól a hegyi körülményekig változatos élőhelyek jöttek létre. A kanyon öt különböző [[vegetáció]]s területre oszlik, ahol a gyakran ötven fokot is elérő hőmérsékletben csak a legtűrőképesebb növények és állatok maradnak életben. A parkban 76 [[Emlősök|emlős]]-, 299 [[Madarak|madárfaj]], 41 [[hüllők|hüllő]] és [[Kétéltűek|kétéltű]], valamint 16 [[Halak|halfaj]] él. A [[régészet]]i feltárások során kiderült, hogy a helyszínen talált legkorábbi településnyomok megközelítőleg négyezer évesek. A parkban eddig több mint kétezer-hatszáz lelőhelyet azonosítottak, köztük cohonina és anasazi indiánok lakhelyeit.
|}
{| {{széptáblázat}}
 
|-
|rowspan="5"| [[FileKép:Independence Hall.jpg |150px250px]]
| ''' [[Függetlenségi Csarnok]] '''
|-
| 78; 1979; vi
|-
| Kulturális (VI)
|-
| Védett terület: 2 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/78 78]
|-
| A philadelphiai Függetlenség Csarnoka tekinthető az [[Amerikai Egyesült Államok]] születési helyének. Ebben a Chestnut Street-en álló kétszintes épületben írták alá 1776. július 4-én a [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozatot]]. 1781-ben itt ratifikálták a 13 államot egyesítő Konföderációs cikkelyeket és 1787-ben [[George Washington]] elnökletével ebben az épületben fogadták el az Alkotmányt. Az 1753-ban György-stílusban épült Pennsylvania State Home 1776 után lett a Függetlenség Csarnoka. A kétszintes épület egy templomtoronnyal ellátott egyszerű téglaszerkezet. A tornyot eredetileg egy csaknem egytonnás harang megtartására tervezték, de a harang többször megrepedt, ezért most a földön egy védett helyen áll. Ez a harang, a Liberty Bell, a „Szabadság harang” a függetlenségért folytatott harc egyik legnépszerűbb szimbóluma. A épületet többször átalakították, egyszer 1830-ban, majd 1950-ben, amikor visszanyerte 1776-os formáját.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="6"| [[Kép:Mount Drum from highway.jpg |250px]]
| '''[[Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán|Kluane Nemzeti Park / Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park / Glacier Bay Nemzeti Park / Tatshenshini-Alsek Tartományi Park]] '''
|-
|Az {{Amerikai Egyesült Államok}} és {{Kanada}} közös világörökségi helyszíne
|-
| 1979, kiterjesztések: 1992, 1994
|-
| Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 9 839 121 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/72 72]
|-
| Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb [[Grizzly medve|grizzly]], [[Rénszarvas|karibu]] és [[Alaszkai vadjuh|Dall-birka]] Ez a világörökségi helyszín volt az első olyan a listán, amelynek területén több ország osztozott. A védett terület több parkból a Klnane (Yukon Territory), a Tatshenshini- Alsek (British Columbia) Wrangell-St. Elias (Alaszka) és a Galcier Bay (Alaszka) parkokból jött létre. Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb [[Grizzly medve|grizzly]], [[Rénszarvas|karibu]] és [[Alaszkai vadjuh|Dall-birka]] A nemzeti parkban található a százharminc kilométer hosszú Bagley jégmező, Észak-Amerika legnagyobb hegyláb[[gleccser]]e, valamint jégmezők, vízesések, folyók, nagy kiterjedésű [[Tundra|tundrák]] és erdőségek. A hideg időjárás ellenére növényzete változatos, főleg nyírfákból, bogyós bokrokból, lombhullató és örökzöld fafajtákból, hegyi rétekre jellemző fűfélékből, [[zuzmók]]ból és bokrokból áll. A park a tengerszint feletti magasságtól függően három fő ökológiai területre oszlik, ezek a tengerparti terület, az északi tűlevelűek által ural terület, valamint a hegyi tundra. A folyókban és a tavakban számos édesvízi halfaj él, köztük az alaszkai csendes-óceáni lazac mind az öt fajtája.
|}
! class="unsortable"| Leírás
! class="unsortable"| {{nowrap|Forr.}}
|-
|-
| [[Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán]]
| [[File:GlacierBay3.jpg|150px]]
| [[Kanada]] [[Yukon (territórium)|Yukon]], [[Alaszka|Dél-Alaszka]], [[Brit Columbia]]
| [[Alaszka]], [[Yukon (territórium)|Yukon]] és [[Brit Columbia]]
| {{sort|00|N/A}}
| 72; 1979, 1992 (bővítve), 1994 (bővítve); vii, viii, ix, x
| Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb [[Grizzly medve|grizzly]], [[Rénszarvas|karibu]] és [[Alaszkai vadjuh|Dall-birka]] Ez a világörökségi helyszín volt az első olyan a listán, amelynek területén több ország osztozott. A védett terület több parkból a Klnane (Yukon Territory), a Tatshenshini- Alsek (British Columbia) Wrangell-St. Elias (Alaszka) és a Galcier Bay (Alaszka) parkokból jött létre. A nemzeti parkban található a százharminc kilométer hosszú Bagley jégmező, Észak-Amerika legnagyobb hegyláb[[gleccser]]e, valamint jégmezők, vízesések, folyók, nagy kiterjedésű [[Tundra|tundrák]] és erdőségek. A hideg időjárás ellenére növényzete változatos, főleg nyírfákból, bogyós bokrokból, lombhullató és örökzöld fafajtákból, hegyi rétekre jellemző fűfélékből, [[zuzmók]]ból és bokrokból áll. A park a tengerszint feletti magasságtól függően három fő ökológiai területre oszlik, ezek a tengerparti terület, az északi tűlevelűek által ural terület, valamint a hegyi tundra. A folyókban és a tavakban számos édesvízi halfaj él, köztük az alaszkai csendes-óceáni lazac mind az öt fajtája.
|<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/72 |title=Kluane/Wrangell-St. Elias/Glacier Bay/Tatshenshini-Alsek |publisher=UNESCO |accessdate=September 15, 2012}}</ref>
|-
| [[Függetlenségi Csarnok]]
| [[File:Independence Hall.jpg|150px]]
| [[Philadelphia]]
| [[Pennsylvania]]
| {{sort|18|1753 (építve), 1776, 1787. lebontva 1781, 1898. felújítva}}
| 78; 1979; vi
| A philadelphiai Függetlenség Csarnoka tekinthető az [[Amerikai Egyesült Államok]] születési helyének. Ebben a Chestnut Street-en álló kétszintes épületben írták alá 1776. július 4-én a [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozatot]]. 1781-ben itt ratifikálták a 13 államot egyesítő Konföderációs cikkelyeket és 1787-ben [[George Washington]] elnökletével ebben az épületben fogadták el az Alkotmányt. Az 1753-ban György-stílusban épült Pennsylvania State Home 1776 után lett a Függetlenség Csarnoka. A kétszintes épület egy templomtoronnyal ellátott egyszerű téglaszerkezet. A tornyot eredetileg egy csaknem egytonnás harang megtartására tervezték, de a harang többször megrepedt, ezért most a földön egy védett helyen áll. Ez a harang, a Liberty Bell, a „Szabadság harang” a függetlenségért folytatott harc egyik legnépszerűbb szimbóluma. A épületet többször átalakították, egyszer 1830-ban, majd 1950-ben, amikor visszanyerte 1776-os formáját.
|<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/78 |title=Independence Hall |publisher=UNESCO |accessdate=September 15, 2012}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.nps.gov/inde/independence-hall-1.htm |title=Independence Hall |publisher=National Park Service |accessdate=September 15, 2012}}</ref>
|-
| [[Redwood Nemzeti Park]]
| [[File:Redwood National Park, fog in the forest.jpg|150px]]