„Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

táblázat átalakítás + szöveg hozzáadás
(táblázat átalakítás + szöveg hozzáadás)
(táblázat átalakítás + szöveg hozzáadás)
|-
|A 360.000 km²-es tengeri rezervátum a világ legnagyobb védett tengeri területe. A Hawaii-tól északnyugatra fekvő terület a nyílt víz mellett az [[Csendes-óceán|óceánból]] alig kiemelkedő szigetekből, atollokból és azok lagúnáiból, zátonyokból és fenékhegyekből áll. A természetvédelmi területen mintegy 7 000 állat- és növényfaj él, köztük sok veszélyeztetett és néhány őshonos faj. Gyakoriak a tengeri teknősök és itt él az amerikai vizeken található korallok 69 százaléka. A hely kiemelkedő jelentőségű Hawaii [[ökológia|ökológiájában]] és több sziget különleges szerepet tölt be a [[Polinézek|polinéz]] lakosság hitvilágában. Úgy tartják ez a hely volt őseik lakóhelye, innen ered az élet és a halottak lelkei ide térnek vissza. Két szigeten (Nihoa és Makumanamana) régészeti feltárásokat is folytattak, itt az első európaiak megérkezése előtti időre datálható településnyomokat azonosítottak.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Steps to Mound A, Poverty Point IMG 7429.JPG|250px]]
| ''' [[Poverty Point Állami Történelmi Emlékhely]] '''
|-
| 2014
|-
| Kulturális (III)
|-
| Védett terület: 163 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1435 1435]
|-
| Poverty Point nevét a régészeti terület melletti [[19. század]]i ültetvényről kapta. Ez lehetett a legnagyobb a vadászó-gyűjtögető település, amely valaha is létezett. A világörökségi helyszín öt mesterséges földhalomból, hat koncentrikus fél-ellipszis alakú földsáncból és egy nagyméretű központi térből áll. Időszámítás előtt 1 800 és 1 100 között építette egy vadászó-halászó-gyűjtögető társadalom, lakhelynek és kultikus célokra is használták. A földsáncok 7-9 méter magasak, a legszélső félig elliptikus sánc átmérője 1,4 kilométer. A helyszínt az „A” jelzésű földhalom uralja, ami egyike Észak-Amerika legnagyobb mesterséges dombjainak. A régészeti ásatások során bebizonyították, hogy az itt élő népcsoport gazdag anyagi kultúrával rendelkezett. A környezetéből kissé kiemelkedő helyszín megvédte az itt élőket a gyakori áradásoktól, ez és a kedvező környezeti viszonyok biztosították a település fennmaradását. A dombok és sáncok kialakításakor óriási mennyiségű földet mozgattak meg, teljesítményüket később legalább 2 000 évig nem tudták megismételni. A településről könnyen meg tudták közelíteni a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] folyót, valamint az erdőket, a térségben hiányzó nyersanyagokat kereskedelem útján szerezték be.
|}
 
|-
 
|
| [[File:|150px]]
| [[Honolulu megye]] és [[Midway-atoll]]
| [[Hawaii]] és [[Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai]]
| {{sort|00|N/A}}
| 1326; 2010; iii, vi, viii, ix, x
| <ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/1326 |title=Papahānaumokuākea |accessdate=November 25, 2012 |publisher=UNESCO}}</ref>
|-
| [[Poverty Point Állami Történelmi Emlékhely]]
| [[File:Mound & Mound at Poverty Point.jpg|150px]]
| [[West Carroll megye]]
| 1650
| 1435; 2014; iii
|
| Ez lehetett a legnagyobb a vadászó-gyűjtögető település, amely valaha is létezett.
| <ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/1435 |title=Monumental Earthworks of Poverty Point |accessdate=June 23, 2014 |publisher=UNESCO}}</ref>
|-