„Elemi töltés” változatai közötti eltérés

a
link kékítés AWB
a (Intervallumokba nagykötőjel (AkH 264. c)))
a (link kékítés AWB)
Az '''elemi töltés''' egy [[fizikai állandó]], melynek értéke a [[CODATA]] 2017-es ajánlása szerint:
''e''=1,602176634{{e|−19}}&nbsp;[[Coulomb|C]].<ref>http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1681-7575/aa950a</ref> Az elemi töltés nagysága megegyezik a [[proton]] és az [[elektron]] [[elektromos töltés]]ének nagyságával, a proton pozitív, az elektron negatív töltésű. Minden szabad részecske töltése az elemi töltés egész számú többszöröse.
 
A szabadon nem előforduló [[kvark]]ok töltése ennek nem egészszám-szorosa, hanem 2/3-a illetve -1/3-a. A belőlük felépülő [[mezon]]ok és [[barion]]ok töltése viszont az elemi töltés egész számú többszöröse.
 
== Az elemi töltés fogalmának kialakulása ==
Az elektromos jelenségek magyarázata a 19. század végéig a [[fluidum|folyadékelmélethez]] kapcsolódott. Eszerint a minden anyagban jelen lévő [[elektromos töltés|elektromos folyadék]] (elektromos fluidum) többlete pozitív, a hiánya negatív töltést eredményez. Ezen elképzelés szerint az elektromos töltés egy folytonos fizikai mennyiség, azaz nagysága tetszőleges lehet. Faraday elektrolízissel kapcsolatos kísérletei során merült fel az elektromos tulajdonságú, azaz töltéssel bíró részecske fogalma. Erről feltételezték, hogy elegendően kicsi, így könnyen be tud hatolni az anyagba. Később a katódsugaras kísérletek és a tapasztalt jelenségek magyarázata kapcsán egyre elfogadottabbá vált a részecskeszemlélet. [[Joseph John Thomson]] 1897-es publikációjában<ref>J.J. Thomson: Cathode Rays, Philosophical Magazine, 44, 293 (1897)</ref> közölte a kísérleteiből származó eredményt, miszerint a katódsugarakban negatív töltésű részecskék – [[elektron]]ok– terjednek. Az elektron elnevezést George Johnstone Stoney már korábban is használta. Thomson kísérletéből azonban nem a töltés (abszolút) nagyságát, hanem az elektron fajlagos töltését, azaz a töltés/tömeg nagyságát lehetett meghatározni.<ref>http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/mol/elektron.html</ref>
 
== Az elemi töltés meghatározásának története ==
 
== Az elemi töltés és az új SI ==
Az elemi töltés mai ismereteink szerint a vákuumbeli fénysebességhez hasonlóan egy természeti állandó. Értékét a tervezetten 2018-ban megújuló [[SI -mértékegységrendszer|Nemzetközi Mértékegységrendszerben]] rögzíteni fogják, és az [[elektromos áramerősség|áramerősség]] [[mértékegység]]ének, az [[amper]]nek a definíciójában lesz szerepe.<ref>Bureau International des Poids et Mesures Resolution 1 of the 25th CGPM (2014). http://www.bipm.org/en/news/full-stories/si-roadmap.html</ref>
 
== Jegyzetek ==
53 421

szerkesztés