„Mozgási energia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.48.202.66 (vita) szerkesztéséről Csaba.Z.Karacsonyi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a link kékítés AWB |
||
1. sor:
A '''mozgási energia''' ''(kinetikus energia)'' a [[Mozgás (fizika)|mozgásban]] levő testek [[energia|energiája]], melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani. A [[Klasszikus fizika|klasszikus fizikában]] a mozgási energiát a vele szoros kapcsolatban álló [[Mechanikai munka|munkából]] származtatják.<ref name=":0">{{Cite book|title=Kísérleti fizika 1.|first=Péter|last=Vankó|url=http://fizipedia.bme.hu/images/e/e0/KisFiz1.pdf|format=PDF|accessdate=2016-08-19|year=2013}}</ref> Egy adott sebességgel mozgó test mozgási energiájának nagysága megfelel annak a munkának, melyet a test nyugalomból az adott sebességig történő gyorsításkor kell végezni. Az energia munkával való szoros kapcsolatát a [[Mechanikai munka#Munkatétel|munkatétel]] írja le, továbbá mindkettő mennyiség [[SI
Megjegyzendő, hogy a [[Modern fizika|modern fizikában]] az energia általánosabb fizikai mennyiség, így a munka és az energia értelmezése fordítva történik: a munkát tekintik az energiaátadás egy lehetséges formájának.<ref name=":0" />
84. sor:
* ''γmc²'' a test ''teljes energiája'' <math>\left(\gamma = \frac{1}{\sqrt{1 - (v/c)^2}} \right)</math>
* ''mc²'' a nyugalmi tömeg energiája
Ahol a gravitáció gyenge és a testek a fénysebesség töredékével mozognak (például a [[Föld]]ön mozgó testek), [[Isaac Newton|Newton]] képlete tökéletes megközelítése a relativisztikus mozgási energiának: ha ''v'' közelít a nullához, a fenti képlet és a klasszikus mechanikai képlet hányadosa tart az 1-hez:
| |||