„Vita:Októberi forradalom sziget” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Nevének helyesírásáról ezeken a helyeken volt szó: így nem jutunk előrébb |
|||
72. sor:
{{válasz|Adam78}} Az OH 193. oldaláról idézett rész '''földrajzi nevek''' (ide értve a szintén e szabályok alá tartozó földrajzi megjelöléseket is) bővüléséről szól. Itt akkor lenne relevanciája, ha az "Októberi forradalom" földrajzi név lenne, ahogyan az idézett rész példáiban a "Keveset érő", a "Vörös út", a "Vörös kereszt", a "Tó völgye" és a "Füredi út", illetve a szövegben szintén előkerülő, bár itt nem idézett híres-hírhedt "Mária asszony". Az OH. 202. oldaláról hozott idézetre ugyanez vonatkozik: "A különírt szavakból álló '''földrajzi neveknek''' földrajzi köznévi utótaggal vagy utótagokkal történő bővülésekor...". Megjegyzem, a ''Földrajzi nevek helyesírása'' című szabályzat megismerése nélkül nem "jelentheted", hogy "megvan", amit meg kellene találnod. Nem tudom, az "megvan-e", mindenesetre eddig nem adtad jelét.
{{válasz|Pagony}} A "Szél alatti szigetek" nem összetétel, mert az "alatt" egy névutó. A "szél alatt" névutós szerkezet (nem pedig összetétel) kapott melléknévképzőt, mellyel az FNH.1.5. pontjában tárgyalt földrajzi jellegű jelzővé vált, amilyen a "keleti" vagy a "középső". (A jelentése: szélcsendes, de nem alkalmi értelemben, hanem földrajzi sajátosságként, a passzátszelek mozgásával összefüggésben. A cikkeink ezen a néven is említik a két ilyen nevű szigetcsoportot: [[Szélcsendes-szigetek]].) Hogy a "Szél alatti szigetek" miért van külön írva az OH. szótári részében, azt még nem találtam meg, az FNH-ban ugyanis nem szerepel, és az OH. szabálymagyarázataiban sem. Ha pusztán analógiákra alapoznánk a helyesírási döntéseket, akkor ez komoly érv lenne, azt hiszem. Kérek egy kis időt a szabály megkeresésére. (Bár volt már eset földrajzi nevek helyesírása kapcsán, hogy az OH. szótári része a szabályzatokkal ellentétes újítást tartalmazott. De bevállalom, hogy megpróbálom kibogarászni, miről lehet szó. Bár kérhetném azt is, hogy te keresd meg azt a szabályt, ami ide vonatkozik, mert a szabály szövegéből derül csak ki, hogy indokolt-e analógiának tekinteni a példát. Ha analógiáznánk, akkor rég felhoztam volna a "Baross Gábor-telep" típusú földrajzi neveket, csak én pontosan tisztában vagyok azzal, hogy ez nem tartozik ide, mert a rá vonatkozó szabály nem fedi le a szigetünk esetét.)
{{válasz|Pasztilla}} Még mindig (egy évtized után is) tudom díjazni azokat a kreatív megoldási ötleteket, amelyek arra épülnek, hogy a szabály megfogalmazója nem tudta, mit akart leírni. De erre nem lehet alapozni a döntésünket, mert semmi köze a helyesírás normatív rendszerként való felfogásához. Az általad hivatkozott megfogalmazás egyáltalán nem zavaros, csak éppen nem jó ide. Az FNH. 3.29-ben teljesen világos, hogy a "földrajzi köznévi szószerkezet" több szóból álló földrajzi köznevet jelent (olyan szószerkezetet, aminek földrajzi köznévi funkciója van), amire példaként a "löszös hát", a "szorítógátas csatorna", a "teraszos sík", az "öntöző főcsatorna" és az "összekötő csatorna" szerepel a szabályzatban. Ezekben a "földrajzi köznévi szószerkezetekben" láthatóan állhat több földrajzi köznév is. De nem ez a lényegük, lehet bennük más szó is. A lényeg, hogy jelentésük szerint együttesen képeznek egy földrajzi köznevet. Ez a szabály tehát akkor tartozhatna ide, ha a "forradalom sziget" földrajzi köznévi jelentésű lenne, vagyis "földrajzi köznévi szószerkezet", de erről nyilvánvalóan nincs szó.
| |||