„Magyarországi ortodox felekezetek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Létező linkek bejegyzése |
átrendezés, oroszok nem esperesség, vezetője nem esperes, oroszoknál miért lennének görög hívek?, forrássablon |
||
1. sor:
{{azonosíthatatlan források}}
Az [[ortodox kereszténység]]et Magyarországon szervezetileg nem kapcsolódó, egymással hitbeli és szentségi közösségben álló helyi egyházak alkotják:
*
*[[magyar ortodox egyházmegye]], amelynek főhatósága a [[orosz ortodox egyház|moszkvai patriarchátus]] és székhelye Budapest. Ide tartozik 9 egyházközség magyar, ruszin és {{forr|görög}} hívekkel,
*
*
*[[magyarországi román ortodox egyházmegye|rumén egyházmegye]], püspöki vikárius áll az élén, székhelye Gyula, parókiáinak száma 18, főhatósága a [[román ortodox egyház|bukaresti patriarchátus],
* és az [[örmény apostoli ortodox egyház]]].▼
Bár az első ismert magyar keresztények – köztük Szt. István nagyapja, [[Zombor gyula|Gyula]] – Konstantinápolyhoz tartoztak, később a történelmi események során a bizánci kereszténység anyavárosa elvesztette magyarországi fennhatóságát. A Habsburg időkben a görög származású közösségeket (Budapest [a Duna-parton álló impozáns Nagyboldogasszony templommal]; [[Kecskemét]], [[Eger]], [[Tokaj]], stb.) ugyan görög, illetve görög földről érkező papok, szerzetesek pasztorálták, ám egyházjogilag szerb fennhatóság alá tartoztak. A XX. században ugyan történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: [[Beloiannisz]], [[Budapest]], [[Kecskemét]], [[Szentes]].▼
A magyarországi kopt ortodox és az örmény apostoli egyház a szó szoros értelmében nem ortodox egyház, nincs szentségi közösségben a többi ortodox egyházzal. Tanításában [[monofiziták|monofizita]] közösségek.
▲*az [[örmény apostoli ortodox egyház]]
▲*és a [[Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa|magyarországi ortodox exarchátus]] (a [[konstantinápolyi ortodox egyház]] részeként) – ez utóbbi elsősorban magyar és görög istentiszteleti nyelvet használ.
▲Bár az első ismert magyar keresztények – köztük Szt. István nagyapja, [[Zombor gyula|Gyula]] – Konstantinápolyhoz tartoztak, később a történelmi események során a bizánci kereszténység anyavárosa elvesztette magyarországi fennhatóságát. A Habsburg időkben a görög származású közösségeket (Budapest [a Duna-parton álló impozáns Nagyboldogasszony templommal]; [[Kecskemét]], [[Eger]], [[Tokaj]], stb.) ugyan görög, illetve görög földről érkező papok, szerzetesek pasztorálták, ám egyházjogilag szerb fennhatóság alá tartoztak. A XX. században ugyan történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: [[Beloiannisz]], [[Budapest]], [[Kecskemét]], [[Szentes]].
==Források==
| |||