„Magyarországi ortodox felekezetek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
vitalapi javaslat alapján |
||
6. sor:
*[[magyarországi bolgár ortodox egyház]], aminek főhatósága a [[bolgár ortodox egyház|szófiai patriarchátus]], egy budapesti parókus vezetése alatt áll és két egyházközsége van,
*[[budai szerb ortodox egyházmegye]] főpásztora püspöki vikárius, székhelye: Szentendre, 17 szerb parókia tartozik hozzá, főhatósága a [[szerb ortodox egyház|belgrádi patriarchátus]],
*[[Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye]], püspöki vikárius áll az élén, székhelye Gyula, parókiáinak száma 18, főhatósága a [[román ortodox egyház]]
Bár az első ismert magyar keresztények – köztük Szt. István nagyapja, [[Zombor gyula|Gyula]] – Konstantinápolyhoz tartoztak, később a történelmi események során a bizánci kereszténység anyavárosa elvesztette magyarországi fennhatóságát. A Habsburg időkben a görög származású közösségeket (Budapest [a Duna-parton álló impozáns Nagyboldogasszony templommal]; [[Kecskemét]], [[Eger]], [[Tokaj]], stb.) ugyan görög, illetve görög földről érkező papok, szerzetesek pasztorálták, ám egyházjogilag szerb fennhatóság alá tartoztak. A XX. században ugyan történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: [[Beloiannisz]], [[Budapest]], [[Kecskemét]], [[Szentes]].
A magyarországi kopt ortodox és az [[örmény apostoli ortodox egyház]] a szó szoros értelmében nem ortodox egyház, nincs szentségi közösségben a többi ortodox egyházzal. Tanításában [[monofiziták|monofizita]] közösségek.
==Források==
| |||