„Nagy-Sárrét” változatai közötti eltérés

226 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
→‎Története: apróságok
(→‎Története: apróságok)
 
== Története ==
A Sárrét, zord, mocsaras-nádas, nádas emberi letelepedésre szinte alkalmatlannak tűnő terület volt egykoriban. Mégis már a [[honfoglalás]] előtt is lakták,: szétszórtszétszórtan elhelyezkedő, kis lakosszámú települések sűrűn fordultak elő a Sárrét szárazabb helyein. Nehezen megközelíthető helyek voltak ezek, melyekmelyeknek fenti adottságai természetes védelmet nyújtottak az ott lakók számára, ugyanakkor bőven elláttaellátták a lakosságot élelemmel, tüzelővel.
 
A letelepüléskormagyarok honfoglalás utáni letelepülésekor a [[Borsa nemzetség|Borsa]], [[Csolt]] és [[Vatha]] nemzetség kapta meg a területet. A [[I. István magyar király|Szent István]] király által elrendelt templomépítések itt nagyon lassan mentek végbe, részben azért, mert helyben nem állt rendelkezésre alkalmas építőanyag, a; köveket ide csak a [[Bihar-hegység|bihari hegyekből]] hoztáktudtak hordani. MásikEhhez oktársultak a keresztényelleneskereszténység felvétele elleni mozgalmak, melyek főleg innenebből a térségből indultak, mint például a [[Vata-féle lázadás]]. [[1241]]-ben, [[Kada Kánkán]] által vezetett [[tatárok|tatár csapatok]] dúlták fel a településeket, de később szinte minden falut újjáépítettek. [[1550]] körül kezdett terjedni a [[reformáció]], a helyiek igen korán felvették az új vallást, [[Kálvinizmus|református]]sá vált a lakosság nagy része. [[Gyula (település)|Gyula]] eleste után [[1566]]-ban a Sárrét déli fele török uralom alá került, [[1660]]-ig [[Nagyvárad|Várad]] elestéig [[Szeghalom]]nál volt a határ a [[Oszmán Birodalom|Török Birodalom]] és [[Erdély]] között. Ez azzal is járt, hogy a falvakat állandóan pusztították, némelyik többször is elnéptelenedett. Várad [[1692]], és Gyula [[1695]]-ben történt visszafoglalása után, a falvak fokozatosan benépesültek, de számuk alaposan megfogyatkozott.
 
[[1550]] körül kezdett terjedni a [[reformáció]], a helyiek igen korán felvették az új vallást, [[Kálvinizmus|református]]sá vált a lakosság nagy része. [[Gyula (település)|Gyula]] eleste után [[1566]]-ban a Sárrét déli fele török uralom alá került, [[1660]]-ig [[Nagyvárad|Várad]] elestéig [[Szeghalom]]nál volt a határ a [[Oszmán Birodalom|Török Birodalom]] és [[Erdély]] között. Ez azzal is járt, hogy a falvakat állandóan pusztították, némelyik többször is elnéptelenedett. Várad [[1692]], és Gyula [[1695]]-ben történt visszafoglalása után, a falvak fokozatosan benépesültek, de számuk alaposan megfogyatkozott.
[[1720]] után a települések fejlődése általában egyenletes volt, többségük ma is létezik. Helyi jellegzetességnek tekinthetjük, hogy a mocsarak a határokat bizonytalanná tették, sok határper is folyt emiatt. [[1720]] után nagy határrendezések voltak, Szeghalom, [[Füzesgyarmat]] és [[Csökmő]] hovatartozása sokáig volt vita tárgya. Az ez utáni időszakot csendes fejlődés jellemezte, szaporodtak a házak, ezek azonban még mindig sár-, vályogfalú és nádtetős épületek voltak. A lakosság a kezdetektől egészen a folyók szabályozásáig, és a mocsarak lecsapolásáig, szabad tartásos, rideg állattenyésztéssel foglalkozott. A vizek szabályozása után a mocsarak gyorsan kiszáradtak, és a nádasok felégetése után beindult az intenzív földművelés.
 
[[1720]] után a települések fejlődése általában egyenletes volt, többségük ma is létezik. Helyi jellegzetességnek tekinthetjük, hogy a mocsarak a határokat bizonytalanná tették, sok határper is folyt emiatt. [[1720]] után nagy határrendezések voltak, Szeghalom, [[Füzesgyarmat]] és [[Csökmő]] hovatartozása sokáig volt vita tárgya. Az ez utáni időszakot csendes fejlődés jellemezte, szaporodtak a házak, ezek azonban még mindig sár-, vályogfalú és nádtetős épületek voltak. A lakosság a kezdetektől egészen a folyók szabályozásáig, és a mocsarak lecsapolásáig, szabad tartásos, rideg állattenyésztéssel foglalkozott. A vizek szabályozása után a mocsarak gyorsan kiszáradtak, és a nádasok felégetése után beindult az intenzív földművelés.
Jelentős ipara nem alakult ki, ezt egyébként a szinte járhatatlan utak is akadályozták, a vízrendezés után (1886-88) viszont beindult a vasútépítés. A lakosság egy része itt talált magának megélhetést, egy másik jelentős résznek viszont lehetőséget biztosított, hogy távolabbi helyekre vándoroljanak, az akkoriban létesült ipari központokba.
 
Jelentős ipara nem alakult ki a térségnek, ezt egyébként a korabeli itteni utak többségének szinte járhatatlan utakmivolta is akadályoztákakadályozta, a vízrendezés után (1886-88) viszont beindult a vasútépítés. A lakosság egy része itta vasútnál talált magának megélhetést, egy másik jelentős résznek viszont ez a fejlesztés lehetőséget biztosítottkínált arra, hogy távolabbi helyekre vándoroljanakköltözzenek, akár például az akkoriban létesült ipari központokba.
 
== Települések ==